mindenár.hu

Most még olcsóbb a kávé, de drágulás jöhet

Könnyen lehet, hogy a világpiaci drágulás miatt a kávé Magyarországon is drágulni fog. A boltláncokban jelenleg a kevésbé ismert márkák kilós ára ezer forint alól indul, de a márkásabb ára em drágábbak az országos átlagnál.  
Az elmúlt napokban fókuszba került a kávé a nemzetközi piacokon, miután az idén jelentősen – 50 százalékkal – emelkedett a kávé világpiaci ára, ez pedig a jövőben a magyarországi kávéárakra is hatással lehet.  

A kávépiacon szabványos 60 kilós zsák január lején még 110 dollárba került, szemben február végén már 170 dollárnál járt az árfolyam, márciusi közepén pedig 185 dollár körül mozgott.
A Conclude Befektetési Zrt. február végén publikált elemzése szerint a drágulás részben azzal magyarázható, hogy a brazil kávéültetvények több mint harmada szenvedett kárt, ami azért hat jelentősen a kávé világpiaci árára, mert a dél-amerikai ország termeli a legtöbb kávébabot a világon.  

Az árakat az is magasan tarthatja a közeljövőben, hogy világszerte egyre nő a kereslet a zöld kávé iránt, mivel azt ma már étrend-kiegészítőként, illetve természetes zsírégető fogyasztószerként is használják.  
Forrás: Mindenár.hu
A viágpiaci kávédrágulás miatt a Mindenár.hu a boltláncok akciós kávékínálatából készített összeállítást. Az egyik népszerű termék, a Tchibo mindjárt két kiszereléssel kapható, az Aldiban az egykilós 1649 forint, a Tescóban a félkilós 799 forint, így kilós áron utóbbi a kedvezőbb választás.
A CBA-ban a Karaván 220 grammos csomagja 469 forint. A Sparban a kevésbé ismert Bon Aroma őrölt kávé kilójáért 899 forintot kérnek, a Lidl pedig 399 forintért kapható Bellarom saját márkás arabica kávé negyedkilós csomagjával szállt versenybe.   
A boltláncokban kapható kávéárak elmaradnak az országos átlagtól. Tavaly március óta 622-684 forint között mozgott a KSH által mért, 250 grammos őrölt kávé átlagára, a 12 havi átlag pedig 654 forint volt. Ez kilórak vetítve több mint 2,6 ezer forint, amelynél az említett termékek olcsóbban kaphatóak. 
Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Ennyiért vehetnek kenyeret

Tekintélyes kenyérválasztékkal csábítják a vásárlókat a boltlláncok. Az árak 140 forintról indulnak , de van 300-400 forintos kilós kenyér, a háromkilós pedig 700 forintért – derül ki a Mindenár.hu válogatásából.

A kenyér egy fontos termék, közhely, de igaz. Többek között azért, mert sok vásárló az alapján választ áruházat, hogy hol mennyibe kerül.

Tudják ezt a boltláncok is, ezért az akciós listájukban legtöbbször szerepel valamilyen kenyérféle. Az utóbbi időben egyre többször nem csak a legolcsóbb, jellemzően 200 forint alatti árkategóriába tesznek versenyzőket, hanem a drágább, egészségesebbnek tartott kenyerekkel is próbálkoznak. Utóbbiak a legkülönbözőbb neveken szerepelnek: wellness kenyér, teljes kiőrlésű, light cipó stb.

A héten is óriási a választék, és az árak meglehetősen széles skálán mozognak. Az árak 140 forintról indulnak: a Tescóban ennyibe kerül a félbarna kenyér kilója, az Auchanban a “Házi jellegű kenyér” pedig 159 forint. A Sparban fehér kenyérből 199 forintért lehet egy kilót elhozni, a CBA Centekre és Prímákra vonatkozó akció újság szerint ezekben az egységekben pedig 229 forint a fehér kenyér.

A spécibb kenyerek közé sorolható többek között a Spar félkilós wellness néven futó kenyere, amely 169 forint (kilós ár: 338 forint), a Pennyben a hasonló nevű (wellnes rozskenyér) – de előbbivel nem azonos – termék 239 forint. Az Aldiban a Pécsváradi nevű félkilós kenyér 199 (kilós ár: 398) forint. A kínálatot színesíti többek között a Spar kilós parasztkenyere 359 forintért, valamint az Auchan 3 háromkilós kovászos kenyere, amely 699 forint(kilós ár: 233).

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

A magyarok buknak az akciókra

A magyarok kétharmada akcióvadásznak mondható, de bevásárólistát csak a vevők kevesebb mint fele ír a bolti túra előtt. 

A Mindenár.hu még decemberben írt arról, hogy vásárlás előtt érdemes bevásárlólistát írni, és csak a felsorolt termékeket beszerezni, így elkerülhető, hogy felesleges dolgokra menjen el a pénz. 

A lista fontosságát az is jelzi, hogy a GfK Piackutató a tudatos vásárlás egyik fokmérőjének tartja a bevásárlólistát. A cég csütörtökön publikált – 2014-ben készült – friss felmérése szerint a bevásárlólistát írók aránya 44 százalékos és körükben a nők, az idősek és a kisebb települések lakói vannak többségben. (A 44 százalékos összesített eredmény lényegében stagnálást jelent  2009-es helyzethez képest, akkor ugyanis a vásárlók 45 százaléka ment a listával a boltba.)

Akcióérzékenyek 

A GfK szerint a felmérésben részt vevők harmada a boltok szórólapjait is végignézi. Ebben a táborban is a nők, az idősek és a kistelepüléseken élők vannak túlsúlyban. Valamint az alacsony jövedelműek szintén jellemző ez a magatartás. A válaszadók 40 százaléka a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi.

A magyarok kifjezetten akcióérzékenyek: a megkérdezettek kétharmada tudatosan keresi a boltláncok kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott. Ebben a körben is a nők, az idősebbek, a kistelepülésen élők vannak nagyobb arányban, de a nagycsaládosokra is igaz, hogy keresik az akciókat.

A bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott a korábbi – 2009-es eredményekhez – képest: a vásárlók közel fele a bolton belül ügyel az ár/érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. Emellett a vásárlók 47 százaléka összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Többet kell adni a Túró Rudiért

Egy hónappal ezelőtt még volt a boltláncok kínálatában viszonylag olcsón, 2 ezer forintos kilós áron Pöttyös Túró Rudi, most azonban 2140 forintról indulnak az árak. 

A boltláncok akcióinak szinte állandó szereplője a Pöttyös Túró Rudi, az árak azonban változékonyak. A Mindenár.hu egy hónapja írt arról, hogy 20 százalék eltérés is lehet a kilós egységár alapján. Az akkori kínálatban 1,99 – 2,5 ezer forint között volt a kilós ár, mára azonban feljebb mentek az árak. 

A heti akciós kínálatban a legalacsonyabb kilós ár az 51 grammos Rudinál jön ki, a Tescóban és a Reálban is 109 forint, így egy kiló 2137 forint. 

Sokszor a több darabból álló csomagoknál lejjebb megy az egységár, ám ez a logika most megdől. A Lidlben kapható 6 darab 30 grammos Túró Rudiból álló csomag 429 forint, ami 2380 forintos egységárat jelent.

Forrás: Mindenár.hu

A Tescóban ugyanez 479 forint, a tízdarabos pedig 799 forint, mindkettő kilonként 2660 forintra jön ki.  Egy hónapja a legolcsóbb 8 darab 30 grammos Rudiból álló szett került 449 forintba.

A Pennyben a szintén 30 grammos Retró Rudi darabja 79 forint, kilónként 2633 forint, a Coopokban pedig a sima 30 grammos Rudi darabja 85 forint, ami 2800 forint feletti kilós árnak felel meg. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Hova menjünk desszertért?

A szombati nőnap alkalmából a Mindenár.hu a héten a virágokból és a desszertekből válogatott. Érdemes körülnézni, mert komoly különbségek adódhatnak. 

A boltláncok készültek: nagy a választékban tettek az akciós kínálatba édességeket, ám az árakban vannak komolyabb különbségek. 

Grammok, forintok

Ott van mindjárt a márkás csokik táborából a Merci. Különböző kiszerelésben kaphatóak, ezért a kilóra vetített ár alapján lehet rangsorolni.

Az Interspar 1799 forintért adja a 400 grammos verziót, a 250 grammos doboz az Auchanban 949, a Tescóban szombatig 999 forint, míg a 200 grammos az Aldiban 649 forint. A kilós egységár alapján a következő a sorrend: az Aldi 3245 forintra jön ki, ez a legkedvezőbb, míg a többieknél az egységár 3796-4448 forint. 

Az ismert márkás termékek közé tartozik a Raffaello is, amelyből a 150 grammos dobozt a Interspar 599 forintért adja, ugyanezért a Tesco szombatig 649 forintot, a Reál pedig 699 forintot kér. Így a kilós ár közel 4000 forinttól 4700 forintig terjed. 

A diszkontok többek között pralinékkal jöttek ki nőnapra. A Pennyben 160 grammos dessszertet 319 forintért, a Lidlben negyedkilós belga pralinét 549 forintért lehet kapni, az Aldi trüffelpralinéjából pedig 699 forintba kerül 200 gramm. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Külföldön rákaptak a magyar csokira

Jól teljesítettek a magyar csokicégek: jóval több termékük ment külföldre, ennek ellenére még mindig több csoki érkezik külföldről. 

Érdekes csokitendenciák rajzolódnak ki az agrárium tavalyi mérlegéből. Az Agrárpiaci Információk havilap friss száma többek között a magyar mezőgazdaság tavalyi külkereskedelméről ír, az egyik legérdekesebb adatsor pedig Magyarország csokoládémérlegét mutatja be.

 

múlt év első 11 hónapjában az agrárium 4,175 milliárd eurós behozatalából 164 millió euró értékben csokoládé érkezett az országba. Azaz – árfolyamtól függően – 11 hónap alatt 49-51 milliárd forintért jött külföldi csoki az országba, ami az előző évhez képest 13 százalékos növekedést jelent.

Közben a magyar csoki faragott hátrányából: tavaly január és november vége között 131 millió euró értékű magyar csoki landolt külföldön, ez – árfolyamtól függően – közel 40 milliárdos csokiexportot jelent, ami euróban mérve nagyon jelentős, 60 százalékos növekedének felel meg éves szinten. 2012 azonos időszakában a 81 millió eurós magyar csokiexporttal szemben 145 millió eurós import állt, a mérleg tehát a jelentősss exportnövekdés miatt 33 millió euróval (durván 10 miliárd forinttal) javult.  

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

  

Paradicsomcsatába kezdtek a boltláncok

Az áruházak akciós kínálatában most is főszerepet kaptak a zöldségek, gyümölcsök, és előkerült újra az étolaj, amelynek árát sikerült még lejjebb küldeni – derül ki a Mindenár.hu friss körképéből.  

Az utóbbi hetekben elvétve szerepelt étolaj a boltláncok akcióiban, ez a hét azonban fordulatot hozott, a boltláncok többsége ugyanis újból akciózik az egyik legalapvetőbb konyhai termékkel, mégpedig kedvező áron.  

Az étolaj elmúlt 12 havi országos átlagára közel 490 forint, a havi bontásból pdig kiderül, hogy az utóbbi 12 hónap során fokozatosan csökkent az ár: tavaly februárban 525 forint, augusztusban már 487, januárban pedig már 452 forint volt.

A Mindenár.hu adatai ezzel összhangban azt jelzik, hogy a boltok saját márkás olajai, valamint a kevésbé ismert márkák ára is lejjebb ereszkedett. Az elmúlt hónapokban utóbbiak esetében jellemzően 300 forint volt az ár, vagy az alatt néhány forinttal adták a boltláncok. Most már a legalacsonyabb ár 10-20 forinttal is e szint alatt van. A Coop budapesti régióban meghirdetett akciójában 279 forintba kerül egy liter étolaj,  CBA-ban 285 forint. Az Auchan és a Spar 295, illetve 299 forintos árat szabott. A Tesco ötliterese 1595 forint, azaz literenként 320 forint.

Az egyik legnépszerűbb márka,  Vénusz étolaj a mostani aciós héten 399 forint a Reálban, az elmúlt hónapokban jellemzően ennyi vagy 10-20 forinttal magasabb volt a kedvezményes ár. A nem akciós ár azonban nem ritkán 450-500 forintot is elérte.

Paradicsomharc

Az étolaj mellett a boltláncok a paradicsommal is csatáznak. A sima paradicsom kilója az Auchanban 313 forint, a Lidl pedig 349 forintért kínálja. Ez jóval elmarad a 12 havi közel 500 forintos országos átlagártól, a tavaly februári 667 forintos átlagnak pedig a fele, s alig marad el nyári szezonban jellemző 300 forint alatti ártól. 

A gyümölcsök sem maradtak ki a szórásból. A Tescóban a mandarin kilója 300, a Sparban a narancsé 200 forint alatt van, a félkilós citrom a Pennyben 319 forint, de a Lidl negyedkilós epre is kedvezőnek mondható. Ananász is szerepel a mezőnyben,  Spar csütörtöktől 369 forintért adja, a Tesco viszont szombattól 325 forintért akciózik vele. 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?


A fizetések legyőzték az élelmiszereket

Tavaly decemberben naponta közel 13 milliárd forintot költöttünk élelmiszerre. Öt évvel korábban 11,44 milliárdot. A 13 százalékos emelkdéssel párhuzamosan a nettó bérek pedig 25 százalékkal nőttek. 

December a kiskereskedelemben a legfontosabb hónap, akkor a legjelentősebb a forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte a friss adatokat, amely szerint 855 milliárd forintra rúgott a forgalom. 

Ezen belül az egyik legjelntősebb tétel az élelmiszerkiadás, amely a dohánytermékek és italok forgalmát is tartalmazza. Tavaly decemberben ezekre összesen 400 milliárd forintot költöttünk, ami napi szinten közel 13 milliárd forintos átlagos forgalomnak felel meg.

Egy évvel korábban a szóban forgó termékek decemberi összforgalma 396 milliárd foorint volt, vagyis egy napra 12,8 milliárd forint jutott, azaz nem követezett be jelentős nominális növekedés. Öt évvel orábban, 2009 decemberében az élelmiszerre, az italok és a dohánytermékek együttes számlája 355 milliárd forint volt, ami 11,44 milliárdos napi átlagforgalomnak felel meg. Ehhez képest a tavaly decemberi forgalom 13 százalékos többletet jelent.

 A kiskereskedelmi forgalom növekedése ötéves távlatban nem tartott lépést a nettó bérek emelkedésével. 2009 utósoló negydévében ugyanis a nettó átlagkereset közel 136 ezer forint volt, míg a múlt év azonos időszakában 158 ezer forintot tett ki, azaz 25 százalékos emelkedésről van szó. A különbséget részben az magyarázza, hogy a fizetésben jelentkező többlet másra kell, például a devizahitelek megemelkedett törlesztőrészletére. (Az egyszerűség kedvéért csak a nominális számokkal kaluláltunk, az infláció és a családi adókedvezmény hatása nem szerepel az adatokban.) 

Hol vegyünk tejet?

A tejek akciós ára 179 forinttól indul, de 3,5 százalékos is alig több mint 200 forintért is a kosárba kerülhet. 

A magyar piacon 2013-ban 43 százalékkal csökkent a tejtermékek importja éves szinten, a külföldiek helyét a hazai termékek foglalták el – mondta csütörtökön Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tejágazatról tatott sajtótájékoztatóján. 

A Mindenár.hu a miniszteri nyilatkozat apropóján összeállítást készített a boltláncok heti akciós tejkínálata alapján.

Az Auchanban 179 forint a 1,5 százalékos tartós (UHT) tej. A Tesco 1,5 százalékos friss tejet 199 forintért adja.

A tartalmasabb tejek közül 2,8 százalékos saját márkás UHT tejet a Spar 209 forintért hirdeti, a Penny pedig 205 forintot kér a 3,5 százalékos tejért, ami kedvező, mivel a 3,5 százalékos tejek ára jellemzően 220-300 forint között szóródik. A márkás tejek között van a Mizo 2,8 százalékos terméke is, amely a Tescóban 229, a CBA-kban 239 forintba kerül. Ugyanez a márka laktózmentes tejei is megtalálhatóak az akciós kínálatban, a Tescóban litere 329, az Auchanban pedig 339 forint.

A tejvásárláshoz a Mindenár.hu egy korábbi posztban idézett szakértői tanácsokat, amelyek szerint a százalékban kifejezett zsírtartalom lényegében azt jelenti, hogy például a legáltalánosabban vásárolt 2,8-as tej 100 grammjában 2,8 gramm tejzsír található. Fontos tudnunk, hogy a tej vitamintartalmának jelentős része zsírban oldódó anyag, ennek következtében a vitaminok főként a tejszínben vannak jelen. Ha tej zsírtartalmát elvesszük, akkor például az 1,5 százalékos tejben a vitamintartalom számottevően kisebb lesz, mint a zsírosabb tejekben. Nem is beszélve a 0,1 százalékos tejről, amelynek vitamintartalma elhanyagolhatóan csekély.

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Búcsúzik a bizarr nevű ételalkatrész

Keddtől, azaz február 18-tól hatályos az élelmiszerekben található, a szakemberek szerint komoly egészségkárosító hatású, úgynevezett transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Ennek értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Az Európai Unióban Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét. A téma miatt margarinárkörképpel is jelentkező Mindenár.hu arra kereste a választ, hogy mik azok a transzzsírsavak, miért is veszélyesek az egészségre és miben változnak a jövőben az élelmiszerek. Kérdéseinkre a Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa válaszolt.

A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent rendelet szerint a jogszabály azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra vonatkozik, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

A rendelet 12 hónapos türelmi időt enged meg azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak, a gyártóknak és forgalmazóknak tehát egy évük van arra, hogy eladják a raktárkészletüket.

Mik is azok a transzzsírsavak?

“Az élelmiszerekben lévő zsírtartalom nem egyféle anyag, hanem sok zsírsav keveréke. Ez mindig az alapanyag függvénye és az adott növényre vagy állatra jellemző” – mondta a Mindenár.hu-nak Bakos Mária, a Wessling élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Ezek a zsírsavak tehát többfélék is lehetnek, ha például megnézünk egy részletesebb tápértéktáblázatot, a zsírérték alatt több adat is szerepelhet. Ez szabályosan úgy néz ki, hogy a zsírtartalom megjelölés alatt szerepel a telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya.

Kilók, árak, margarinok

A Mindenár.hu friss árkörképében a transzzsírvakkal összefüggésben gyakran emlegetett margarinok szerepelnek. A héten majdnem az összes boltlánc tett az akciós kínálatába margarint különböző márkájúakat eltérő árakon. A kevésbé ismert márkák és a boltok saját márkás termékeinek kilós ára 260 forinttól indul. Az Aldi félkilós tégelyben árult – alacsony (25 százalék) zsírtartalmú – margarinja 129 forintba kerül, a CBA saját, negyedkilós kockamargarinjáért 115 forintot kér. A Rama félkilós téglája 399 forint az Auchanban, de ehhez legalább két darabot kell venni, így a kilós ár 758 forit lesz. Emellett szerepel a kínálatban Delma félkilós tégelyes változata, amely 329 forintba kerül. A szintén tégelyes Rama és Flora több versenyzővel van jelen, a kiló áruk 998-1996 forint között szóródik.    

A transzzsírsavak ez utóbbi kategóriába, vagyis a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Nagyrészük az élelmiszerek feldolgozása következtében keletkezik úgy, hogy a szobahőmérsékleten hígan folyó növényi olajat hidrogénezéssel szilárd halmazállapotúvá alakítják. Így az ipar könnyebben fel tudja használni különféle élelmiszerek összetevőjeként. Ezek a zsírsavak feldolgozás után már nem távolíthatóak el az élelmiszerből, értékük csökkenését csak a technológia átalakításával, vagy az alapanyag cseréjével lehet elérni. (A transzzsírsavak természetéről, viselkedéséről, a részletes jogi szabályozásról részletesen itt olvashat.) 

Milyen veszélyt jelentenek a transzzsírsavak az emberi szervezetre?

Általános szakértői vélekedés, hogy a transzzsírsav minden más zsírnál komolyabb veszélyt jelent az egészségre, meszesedést , szív- és érrendszeri betegségeket okoz.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány még 2008-ban kiadott közleménye szerint emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint, a trigliceridszintet és csökkenti a védő HDL-t. A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6), destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz.

Megdöbbentő adat, hogy a transzzsírsav-fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. Az alapítvány munkatársai szerint Magyarországon évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az ipari feldolgozás folyamán keletkezett transzzsírsavakat teljesen száműzni lehetne. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-főorvosa a rendelettel kapcsolatos tavalyi, december 20-i sajtótájékoztatón elmondta, az intézet 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát.

Nyolcszázhúsz élelmiszerben vizsgálták a szóban forgó zsír mennyiségét, és a vizsgált termékek egyötödénél jóval magasabb volt a transzzsírsav a megengedettnél. Jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték – írta akkor az MTI.

Mi változik a rendelet értelmében? Mostantól már nem kell tartanunk a transzzsírsavaktól?

A termékek megjelenítése tekintetében – címkén, jelölésen – nem változik semmi, hiszen eddig sem kellett feltüntetni a transzzsírsavak arányát. Arra sem kell számítani, hogy a forgalmazók a jobb eladhatóság céljából ráírják a termékükre, hogy az már transzzsírsav-mentes, a törvény ezt ugyanis nem teszi számukra lehetővé – mondta Bakos Mária, aki a Wessling jelölési, címkeellenőrzési területének hazai és nemzetközi szakértője is.

Ha a címkén szerepel, hogy a termék hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, és ez az összetevők felsorolásában elől szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb –, nagy valószínűséggel számíthatunk rá, hogy tartalmaz transzzsírsavakat – tette hozzá a szakember. Az élelmiszerek összetétele, tartalma azonban jócskán megváltozik, hiszen a transzzsírsavak mostantól nem lehetnek a megengedett szint felett.

„A boltok és kereskedők polcairól lassan eltűnnek a rendeletnek nem megfelelő termékek, így a kapcsolódó szolgáltatásokban is átgyűrűződik a kedvező hatás. Gondoljunk a vendéglátó és közétkeztető helyekre, ahol nagy mennyiségben használtak fel transzzsírsavat tartalmazó termékeket, rengeteg fogyasztóhoz közvetítve azokat. Így hamarosan remélhetőleg azok is biztonságban érezhetik magukat, akik ugyan tudatosan és odafigyelve vásárolnak, ám napközben nem az otthonról hozott ételeket fogyasztják” – mondta Bakos Mária, kiemelve, hogy a fogyasztók maximális biztonsága érdekében a hatóság rendszeresen végez ellenőrzéseket, viszont a gyártóknak, forgalmazóknak is elemi érdekük, hogy folyamatosan vizsgáltassák termékeiket. 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!