A Tesco óvatosságból visszahívja a “Tesco standard füstölt, főtt tarja” elnevezésű, május 14-ig fogyasztható saját márkás termékét, a vásárlóknak a teljes vételárat visszafizetik – közölte csütörtök késő délután az áruházlánc. 

A Tesco a hatósággal történt egyeztetést követően döntött a lépésről, mivel a legutóbbi laboratóriumi vizsgálat során Listeria monocytogenes baktérium jelenlétét mutatták ki az egyik vizsgált termékben.

A Surjány Hús Kft. által gyártott, “Tesco standard füstölt, főtt tarja” visszahívása mellett egyúttal megkezdődött a szállító gyártóegységének kivizsgálása és további ellenőrzése – idézi az MTI a boltlánc közleményét. 

A Tesco egyúttal közölte, hogy a vásárlók és a termékek biztonsága érdekében rendszeresen ellenőrzi a termékek minőségét. Tavaly 396, előre csomagolt saját márkás terméken végeztettek független, akkreditált laboratóriumi vizsgálatot, 1364 különböző szempont alapján. (Fotó: Tesco.hu)

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Korábban pedig ezeket írtuk:

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Vannak a csokik, és az annak látszó, növényi zsiradékból mixelt termékek. Utóbbiakkal óvatosan kell bánni. Egy egyszerű módszerrel mindenki megtudhatja, hogy valódi csokival van-e dolga, de érdemes elolvasni az csomagoláson lévő feliratot is.

A boltok polcain vannak növényi zsiradékkal készült csokiféleségek, ezek sokszor olcsóbbak, de több szempontból is óvatosan kell kezelni őket. Az édesipart leginkább az igénytelen, olcsóbb termékek iránti kereslet mozdította el a silány alapanyagok használata irányába.

A keményített növényi zsiradékkal készített termékek „csokoládés” része, azaz a bevonómassza olvadékonyabb, „szappanosabb” érzést kelt.

Nem csoki (hidrogénezett zsiradékból készült) – Fotó: Buksza, Csernátony Csaba

Csoki (kakaóvajjal készült) – Fotó: Buksza, Csernátony Csaba

Ha esetleg kétséges, hogy bevonómasszás vagy valódi kakaóvajas termékről van szó, akkor egy egyszerű próbával kiderül – mondta a Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. független laboratórium értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. “Az első néhány másodpercben csokoládés, azaz bevonómasszás lesz az ember keze a csoki kézbevétele után, akkor valószínűleg nem csokoládét tartunk a kezünkben. Tehát amelyik gyorsan olvad, az nem csoki, amelyik nem az inkább az” – tette hozzá.

A szakember nem tanácsolja a bevonómasszával (növényi zsiradékkal) készült csokiutánzatok megvásárlását. Szerinte, ha valakinek nincs elég pénze a jobb minőségű termékekre, akkor ritkábban vegyenek, de akkor jó minőségűt. Fontos, azonban, hogy a magasabb ár nem feltétlenül jelent egyben jobb minőséget.

A Wessling szakértője hozzátette: bevonómasszák, habporok, olcsó tortakrémek, kávéfehérítők, amelyeknek semmi köze sincs a tejszínhez, az olcsó szaloncukrok, bizonyos édes sütőipari termékek transzzsírsav-tartalma magasabb lehet. “Az értékesebb, legalábbis élelmiszer-biztonsági szempontból jobb alapanyagokból készült csokik arról ismerhetők fel, hogy az összetevők között  szerepel a kakaóvaj és a kakaószárazanyag-tartalom. Erről pedig a csomagoláson szereplő feliratok árulkodnak. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

A jövőben változik az élelmiszerek címkézése, például nagyobb lesz a betűméret, a darabokból összerakott húsokat sem lehet egészként eladni, a húsoknál a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, és az allergiások is jól járnak. 

Bár csak decembertől lép életbe az élelmiszerek csomagolásán szereplő tájékoztatásra vonatkozó szabály, érdemes áttekinteni, mi várható, a gyártóknak pedig fel kell készülniük a változásokra.

A most érvényben lévő rendelet egy 2004-ben született uniós irányelven alapul, mivel azonban irányelvről van szó, azt a tagállamok átírhatták. A decembertől hatályos előírások minden tagállamban egyformán betartandóak, így egységes lesz a szabályozás. A Mindenár.hu összeszedte a legfontosabb változásokat. 

1. Darabokból összerakott hús kontra egész csirkemell 

Arról, hogy a mindennapokban a vásárlók számára mit jelent majd a változás, Fenyvesiné Bakos Mária a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. élelmiszer-biztonsági üzletágának csoportvezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta: az egyik jelentősebb lépés, a hústermékek elnevezését érinti. “Ha egy húsnak látszó terméket több darabból állítottak össze, akkor a Darabokból formázott hús kifejezést kell feltüntetni a csomagoláson. A boltok népszerű termékei közé tartoznak a panírozott csirkemellek, amelyeket több kisebb darabból raktak össze és ránézésre egy szeletnek tűnnek. A jövőben ezeknél is fel kell tüntetni, hogy több darabból állnak” – tette hozzá.

2. Az első fagyasztás 

Az új szabályok egy látszólag lényegtelen dologban is rendet tesznek, mégpedig előírják, hogy a fagyasztott húsalapanyagokon fel kell tüntetni az első fagyasztás időpontját. Fenyvesiné Bakos Mária szerint ez azért fontos, mert ha egy gyártó  fagyasztott húst, vagy fagyasztott előkészített húst (pl.: fűszerezett húst) állít elő, akkor annak jelölésén fel kell tüntetnie a fagyasztás, vagy adott esetben az első fagyasztás időpontját. A vásárló így tájékozódhat arról, hogy az általa vásárolt húst mennyi ideje fagyasztották le, így ez az információ is segítheti a választásban.  

3. Tudni fogjuk, ha például a füstölt, főtt combban hozzáadott víz van

Fontos változás, hogy a bontott, darabolt, szeletelt húsok esetében a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, ha az meghaladja a hús vagy húskészítmény tömegének 5 százalékát. Így jövőre már a húsvéti sonkák között ez alapján is lehet válogatni.

4. Nagyobb betűk

Komoly viták előzték meg a kötelező betűméret alkalmazását, végül azonban egyezségre jutottak a döntéshozók. Decembertől szinte minden esetben minimum 1,2 milliméteres betűvel kell ráírni a termékre különböző információkat. Más kérdés, hogy ezt sem tudja majd mindenki feltétlenül elolvasni, mindenesetre egységes lesz a szabály. 

5. Jól járnak az allergiások

Az allergiások számára is kedvező változást hoz az új rendszer. Eddig az érintettek nehezen találták meg a sok információ között a számukra valóban fontosat. “Decembertől kötelező kiemelni az allergén összetevőt például vastagítással, aláhúzással” – mondta a Wessling szakértője. Kivételek azok a termékek, amelyeknél egyértelmű a helyzet, azaz egyetlen összetevőből állnak, és a nevükből látszik az allergén összetevő. Például a tejnél nem kell kiemelni, a kérdéses összetevőt. 

6. Honnan jött a sertéshús?

További változás, hogy a  marhahús után a sertés-, a juh-, a kecske-, és a baromfihúsok is beállnak a sorba. Az új szabályozás szerint utóbbiaknál is pontosan meg kell adni az alapanyag származási helyét. A Wessling szakembere azt mondta: tájékoztatást kell arról adni, hogy pontosan melyik tagállamban vagy EU-n kívüli országban nevelkedett az állat, és hogy hol vágták le.

7. Merről jött pisztácia?

Származási hely feltüntetésére vonatkozó szabály annyiban változik, hogy továbbra sem lesz kötelező, ha a gyártó azonban meg akarja adni, akkor pontosabb információt kell közölnie. A gyakorlatban, mondjuk a pisztácia esetében ez azt jelenti, hogy, ha feltüntetik a késztermék származási helyét, vagy az eredet helyét, viszont a pisztácia máshonnan származik, akkor a pisztácia származási helyét is kötelező lesz feltüntetni, vagy a késztermékre feltüntetett származási helytől eltérőként megjelölni.  

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Nézzük meg melyik tojást vesszük, hiába tűnik az egyik olcsóbbnak, nem feltétlenül az. A héten például 30 darab mélyalmos tojást olcsóbban lehet megvenni, mint a 30 darabos ketrecest. 

A tojás az egyik legkörülményesebben kiválasztható termék, ha az árat nézzük. Van ketreces tojás, mélyalmos, biotojás és a többi. Továbbá vannak a különböző méretek, S-es, M-es, L-es. Nehéz kiválasztani, hogy mégis melyik tojás a legjobb választás.

Fotó: Origo

Az állam, azon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium az összehasonlíthatóság érdekében tette kötelezővé 2012-ben a kilós ár feltüntetését. Akkor azzal indokolták a lépést, hogy a magyar tojástermelőknek gondot okoz, ha a legkisebb méretű, S jelöléssel ellátott tojások letörik a normál vagy nagyobb méretűek árát.

Forrás: Mindenár.hu (a zöld körben lévő számok az akció végéig hátralévő napok számát mutatják) 

A mostani, húsvét előtti héten is az S-es méretű tojás lehet csalóka – derül ki a Mindenár.hu összeállításából.

Vegyük a boltláncok mostani kínálatában szereplő tojások közül a 30 darabos kiszereléseket. A Penny 759 forintért ad egy, S-es tojásokból álló 30 darabos tálcát, a Spar és a Tesco pedig 829 forintot kér érte. A Lidl 849 forintért, tehát az előbbieknél 20-90 forinttal drágábban egy 30 darabos tálcát, ám ezen M-es méretű, mélyalmos tojások vannak. A versenyt a kilós ár dönti el: a Penny, Tesco és a Spar tálcás tojásai 588-642 forintba kerülnek ez alapján, miközben a Lidlnél 534 forintra jön ki ár. A boltláncokban emellett van számtalan további tojás, azok kilós ára 600 és 800 forint között szóródik. (A mélyalmos tojást vannak, akik jobb minőségűnek tartják a ketrecesnél, de vannak, akik nem. Az viszont tény, hogy a mélyalmos általában drágább.)

A baktériumok kommunikációjának fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában, ezért a legújabb kutatások ezt igyekeznek feltárni, megakadályozni.

Ellentétben korábbi vélekedéssel, a baktériumok nagyon sokoldalú lények. Képesek kommunikálni is, nemcsak saját populációjukon belül, hanem fajaik között, sőt a növényekkel és állatokkal is – olvasható Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla, a biológiai tudományok kandidátusa Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban megjelent cikkében.

Fotó: Élelmiszer-vizsgálati Közlemények

A Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Karának tanárai szerint ez a kommunikáció olyan szerves vegyületek kibocsátását jelenti, amelyek a saját populációk, illetve a többiek partner” viselkedésének a változását is indukálják.

Átjárnak a szomszédba

Leegyszerűsítve arról van szó, a baktériumok különböző anyagokat állítanak elő, azokat elküldik a szomszédba, így a közvetlen közelükben lévő baktériumok megtudják, hogy ott milyen folyamatok zajlanak, és ennek következtében kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezt a majdnem intelligensnek nevezhető kommunikáción alapuló együttlétet a tudomány quorum sensingnek nevezi. 

Ez azért lényeges, mert a különböző, a szakzsargonban bioaktív anyagként emlegetett, összetevők, mint például antioxidánsok, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok befolyásolják a baktériumok közti kommunikációt, azáltal,hogy a baktériumok életjelenségeit befolyásolják, hatással lehetnek a baktériumok közti kommunikációra.

Eltarthatóságé a főszerep

A legfrissebb kutatások pedig azt mutatják, hogy a más mikrobákat elpusztító, nagy koncentrációkban használt antibiotikumok kis koncentrációkban kedvező hatást fejthetnek ki.

Azt a tudósok, kutatók eddig is tudták, hogy létezhet kommunikáció a baktériumok között, de nem volt róla részletes információ. A baktériumok kommunikációjának kutatása a laikusok számára pedig azért lényeges, mert a baktériumok közötti kommunikáció meggátolásával számos élelmiszernél megelőzhető, hogy korán megromoljon, másként, sok esetben meghosszabbítható az eltarthatósága.

A liszt az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyag, a választék is nagy, épp ezért érdemes áttekinteni, mit kell tudni róla.

A lisztek színe és számjelzése a lisztek kiőrlöttségi fokát, más szóval korpázottságát mutatják. A kiőrlés azt mutatja meg, a malomban mennyi héj részt korpát) őrölnek a liszthez a búzamagból (őrlésvezetés) – mondta a Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakértője.

A lisztben a korpázottság szabályozása révén állítható be a hamutartalom. Ez utóbbi úgy történik, hogy a lisztmintát az élelmiszerek szervetlen anyag-tartalmának maradékát izzítókemencében – körülbelül 900 Celsius-fokon – izzítják. A hamutartalom a lisztek egyik legfontosabb laboratóriumi vizsgálati módszere.

A boltokban legnagyobb választékban kapható BL55-ös liszt hamutartalma 0,55 százalék (tömegszázalék), ezt nevezik a szakzsargonban nulláslisztnek. A BL80-as liszt hamutartalma 0,80 százalék. A nagyobb korpázottság sötétebb (sárgás-barna) színnel és nagyobb hamutartalommal jellemezhető.

Forrás: Sxc.hu

Szigeti Tamás kifejtette: ahogy azt a gasztro szakemberek is elmondták, kenyérsütésre a BL55-ös liszt önmagában valóban nem alkalmas, mert az alacsony korpatartalom alacsony rosttartalommal párosul. Alacsony rosttartalommal pedig nem igazán lehet jó kenyeret sütni, mivel az alacsony kiőrlöttségű liszt felhasználásával gyenge lesz a tészta szerkezetessége (textúrája).

A BL55-öt főként finom pékáruk készítésére használják tisztán, például kakaós csigához, túrós batyuhoz, de otthoni tésztagyúráshoz is alkalmas. A fehér kenyér, barna kenyér, Graham-kenyér tésztájába a BL55-ös liszten kívül rendre mind nagyobb és nagyobb mennyiségben kevernek korpázottabb liszteket.

Rizikósabb a teljes kiőrlésű

Vannak az egészségesebbnek tartott teljes kiőrlésű lisztek, ám kizárólag élelmiszer-biztonsági szempontból ezeknél magasabb a kockázat. “A legfontosabb, hogy a korpázottsággal növekedhet a rosttartalom, ez egészséges, de ezzel együtt magasabb lehet a búza héjában található nem kívánatos anyagok mennyisége is (ólom, kadmium, fuzáriumok toxinjai a mikotoxinok” – fogalmazott a szakember.

Szigeti Tamás szerint az arany középút az ajánlott. Ebből is keveset, abból is keveset: fogyasszunk nagyobb rosttartalmú élelmiszereket, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a korpában nagyobb lehet a károsanyag-tartalom.

A leggazdagabb kategóriába tartozó magyarok 2 kilóval több húst esznek havonta, mint a legszegényebbek. Utóbbiaknak zöldségre és gyümölcsre is alig jut. 

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal elemzése, amely a jövedelmi helyzetre vetítve ismerteti a háztartások fogyasztását. Az adatok szerint a leggazdagabbak és legszegényebbek között nagyon széles szakadék húzódik.  

A legfelső jövedelmi ötödben lévő háztartások (leggazdagabbak) egy főre jutó összes fogyasztása havonta 126 ezer forintot tett ki, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál ez az érték 35 ezer forint volt. A rezsi mellett az élelmiszer a legnagyobb tétel, utóbbi a fogyasztási kiadások negyedét emésztette fel.   

A legfelső jövedelmi ötödbe soroltak a legtöbb élelmiszerből (a cereáliák és a burgonya kivételével) többet fogyasztottak, mint a legalsó ötödbe tartozók. “Az élettani szempontból értékesebb tej és tejtermékek, valamint a zöldségek esetében csökkent 2013-ban az egy főre jutó mennyiségi különbség” – áll a KSH elemzésében, amely hozzáteszi azt is, hogy a kérdéses termékcsoportokt nézve a legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők számottevő – és a válságot követő években tovább növekvő – elmaradása 2013-ban mérséklődött. 

A legfelső ötöd tagjai havonta 5,3 kiló húst esznek fejenként, míg a legalsóban csak 3,6 kilót. A gyümölcsöknél, zöldségeknél még látványosabb a különbség: a leggazdagabbak havonta 7,1 kiló gyümölcsöt és 4,4 kiló zöldséget ettek tavaly, a legszegényebbek 2,4, illetve 2,5 kilót. 

Több új irányelvvel bővült a Magyar Élelmiszerkönyv, új szabályozás született a kézműves termékekkel, a fűszerpaprika-őrleményekkel kapcsolatban, egy új irányelv biztosít eligazodást a transzzsírsavak vizsgálatához, rögzítették a hagyományőrző cukrászati termékek szabályait és befejeződött a tartósítóipari irányelvek átdolgozása. 

A Vidékfejlesztési Értesítőben megjelent a kézműves élelmiszereket részletesen szabályozó irányelv célja az, hogy egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a kézműves technológiával készült termékeket az ipari módszerekkel és méretekben előállítottaktól. A szabályozás kiterjed a kenyérfélék, a pálinka, az étolajok, a bor- és gyümölcsecetek mellett a sertéshús készítményekre, az egyes tejtermékekre, a lekvárokra, a szörpökre, a fagylaltokra, illetve a fűszerpaprika-őrleményekre – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium márciusban.

A minisztérium közleménye kiemelte: a fűszerpaprika-őrleményekre vonatkozóan is megjelent két új irányelv, az egyik irányelv az alapkövetelményekről szól, a másik pedig a különleges fűszerpaprika követelményét határozza meg. A magyar fűszerpaprikák hagyományos megnevezései sem tűnnek el, mivel az első osztályú őrlemény esetén kiegészítő információként feltüntethető lesz a “csemege”, a második osztályba sorolt őrlemény esetén pedig az “édesnemes” megnevezés is.

Szigorúbb minőségi elvárásokat határoz meg a különleges fűszerpaprika irányelv annak érdekében, hogy vissza lehessen állítani a klasszikusan magas minőségű magyar fűszerpaprika tekintélyét a piacon.

Ha pedig valaki a különleges jelzőn kívül még a “kézműves” megnevezést is fel kívánja tüntetni, akkor a fogyasztó méltán várhatja el, hogy a csomagolásban hagyományos, kézi szedésű, csumázott, nem géppel szárított fűszerpaprika őrleményt találjon. A szabályozás további új eleme, hogy a csomagolás szembetűnő helyén kell feltüntetni a fűszerpaprika termesztésének helyét és továbbra is jelezni kell a termék édes, enyhén csípős, csípős, vagy nagyon csípős jellegét – közölték.

Jön a tortaszigor

Megjelent a hagyományőrző cukrászati termékekre vonatkozó magyar élelmiszerkönyvi szabályozás is: az első olyan irányelv, amely cukrásztermékekre vonatkozik. 

Az irányelv alapján 2015. január elsejét követően a magyar cukrászati hagyományokhoz szorosan köthető dobostortát, az Esterházy-tortát, a rigójancsit, az indiáner fánkot valamint a krémest és a franciakrémest csak az irányelvben meghatározott minőségű összetevőkből, az abban rögzített receptúra szerint lehet elkészíteni. 

A Magyar Élelmiszerkönyv tartósítóipari irányelvei között az egyik legfontosabb fejezet a hőkezelt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás. Ide tartoznak a gyümölcs és zöldség befőttek, konzervek, a lekvárok és szörpök, valamint a különböző gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök is. A szabályok betartását az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok kiemelten ellenőrzik. (Forrás: MTI. Fotó: Wikipedia) 

A két legismertebb kólamárka közül a Pepsi vezeti az árversenyt, termékei olcsóbbak a Coca-Cola üdítőinél – derül ki a Mindenár.hu friss válogatásából. 

A Coca-Cola és a Pepsi termékei szinte állandó szereplői az akcióknak, ezen a héten sincs ez másként. A boltláncok többségében megtalálható valamelyik márka üdítője.

Forrás: Mindenár.hu

Az akciós árakban viszont számottevőek a különbségek, így, akinek mindegy melyik márkát viszi haza, és csak az ár alapján választ, annak inkább a Pepsi jár a kedvében. Ezen a héten például a kétliteres Pepsit a Spar 279 forintért adja, a Penny és a Tesco 299 forintért, ez literenént 150 forint – áll a Mindenár.hu friss össszeállításában.

Ezzel szemben a Coca-Cola kétliteres palackját az Aldi és a Tesco lényegében azonos áron áruja, előbbi 339, a Tesco pedig 345 forintért. Literenként 170 forintért, azaz több mint 10 százalékkal drágább, mint a másik kóla. 

Az elmúlt hónapokban is hasonló volt a helyzet. A kétliteres Coca-Cola ára 329-345 forint között mozgott, ritkán ment le 300-320 forintos tartományba, akkor is a kedvezményes ár több esetben legalább két kétliteres palack vásárlása esetén volt érvényes. A Pepsi kétliteres palackjait ugyanakkor rendre 300 forintnál alacsonyabb áron adták a boltláncok, sőt, előfordult a 250 forintos ár (literenként 125 forint), ami kifejezetten alacsony szintet jelentett a mostani kólaárak mellett. 

Bár a libahús ára számottevően 40 százalékkal csökkent az elmúlt évben, ez inkább rossz, mint jó: a magyar libatartók több ezer tonnával visszafogják a termelésüket. 

A legújabb agrárpiaci trendek eredményeként sokkal olcsóbb lett a libahús az agrárpiacon. A fagyasztott liba kilónkénti ára, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint a 2012-ben megszokott 3,8-4 euróról 2013-ban 2,2-2,4 euróra esett, a darabolt libatrmékek ár pedig ezzel párhuzamosan 7,5-8 euróról 4-5,5 euróra csökkent.

Az árfolyamcsökkenés a Magyar Nemzeti Bank 2012-es és 2013-as éves átlagos árfolyamadataival számolva forintban is jelentős. A kilós fagyasztott liba kilónkénti ára 1100-1200 forinról 650-710 forintra, a darabos termékeké 2200-2300 forint körüli szintről 1300-1600 forintra esett. 

Az árcsökkenésnek azonban korai örülni, mivel az AKI agrárpiaci jelentése szerint a libatartók az árak alakulása miatt 9-10 százalékkal – a tavalyi 39,6 ezer tonnáról 36,9 ezer tonnára – tervezik csökkenteni a termelésüket.

Kevés liba fogy

A magyarok körében egyébként a sertés- és a  baromfihús legkedveltebb húsféle, a hivatalos statisztikák szerint a teljes húsfogyasztás 44-44 százalékát adják, fejenként évente nagyjából 24-24 kilót eszünk belőlük. A baromfihúsokon belül a csirke és a pulyka viszi a prímet, a kacsahús- és libahúsfogyasztás viszonylag alacsony, bár pontos friss adatok nem elérhetőek

Az egyik legfontosabb exportcikknek számító libahús (ezen belül a libamáj) részben a viszonylag magas ár miatt kvébé népszrű, mint mondjuk a csirke. A sima (nem hízott) libahúsfélék ára is bőven – legkevesebb 10-20 százalékkal – meghaladja a csirkehúsokét. A Mindenár.hu adatbázisa szerint az elmúlt hónapokban egész libát kilónként több mint 1100 forintért lehetett kapni, míg az egész csirke ára 500-700 forint volt.