Egy friss kutatás szerint a változó korba lépő nők jobb, ha lemondanak a bubis üdítőkről. Ha nem, a csípőjük bánhatja. 

Mivel az Egyesült Államokban népbetegség a szénsavas üdítők vedelése, a kutatók is rajta vannak a témán. A gyerekeknél már kimutatták, hogy a szénsavas üdítők rontja a csontok állapotát, de idősebbekkel kevés tanulmány foglalkozott, azt pedig nem is vizsgálták, hogy a bubis üdítőknek van-e köze a csípőtáji törésekhez. Hát most kiderült, hogy van.

Amerikai kutatók több mint 70 ezer nő részvételével végeztek el egy vizsgálatot. Igen alaposak voltak: a felmérésben szereplők étrendjét kérdőíves vizsgálattal 4 évenként 30 éven át követték. A vizsgálatból kiderült, hogy minden plusz adag szénsavas üdítő naponta 14 százalékkal megnövelte a csípőtáji csonttörések kockázatát a változó korban lévő nőknél – idézi az Élelmiszer-biztonsági Szemelvények friss száma az American Journal of Clinical Nutrition című tudományos folyóiratban megjelent eredményt.

A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a csípőtörés kockázatát a normál és a diétás szénsavas üdítők egyaránt növelik, csakúgy, mint a kólák, és más üdítők, valamint a koffeint tartalmazó és koffein nélkül készült üdítők is.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon. 

Korábban pedig ezekről írtunk: 

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Virslik, párizsik buktak a hatóság tesztjén

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

A Penny is betört a belvárosba

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Leváltja elfáradt saját márkáját az áruházlánc.

Nevet vált és teljesen megújul a Tesco saját márkás termékcsoportjának legolcsóbb kategóriája: a Gazdaságos név eltűnik, helyébe pedig a Tesco Value lép. Az áruházlánc azzal indokolta a lépést, hogy a Gazdaságos brand elfáradt, mellőzötté vált – írja a Napi.hu. (A saját márkás családon belül Value felett van a  Tesco Színes, majd a Tesco Finest következik.) Mindez kevésbé hivatalosan azt jelenti, hogy a Gazdaságos márkanév, amellyel már egyre kevesebbszer lehetett az utóbbi időben találkozni, egyszerűen inkább a gagyi szinonimája lett. “Az egyszerű csomagolás miatt a fogyasztók egy része adott esetben csak szégyenkezve rakta kosarába ezeket a termékeket, illetve számos, negatív felhangú internetes mém is született a dizájn elemeinek felhasználásával” – ismerte el Lőw Laura, a Tesco-Global Áruházak Zrt. saját márkáért felelős vezetője. Ezért tehát logikus és érthető a Tesco lépése. A Tesco 300 terméket vizsgált meg, és vetette össze a konkurensekkel, ezek alapján döntöttek arról, hogy kell-e változtatni az összetételen, a csomagolás dizájnján, vagy esetleg nincs is szükség a szóban forgó cikkre a kínálatban. Tizenegy termék esetében kellett komolyabb változtatást végrehajtani, 3-4 terméket pedig ki is listáztak. A csomagolás viszont gyakorlatilag minden esetben megújult, sokkal vonzóbbá vált, mint a megszokott és mára meglehetősen megkopott csíkos dizájn. A márkaváltásról megjelentő hírek szerint a Tesco most vezeti be a “ha nem tetszik a termék, visszaviheted” szolgáltatást, ám ez eddig is érvényben volt. Mégpedig a következő feltételekkel: a Tesco Value, Tesco márkás, Finest vagy Friss Piac termékeket, a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárta előtt bármikor vissz lehet vinni bármelyik áruházba. Csomagolt termékek esetén a csomagolással együtt, ömlesztett áru esetén a vásárlást igazoló blokkal vagy mérlegcímkével (a megvásárolt termék minimum 30 százalékával).

Jelentősen csökkentette németországi áruházaiban a vaj árát az Aldi, a lépést várhatóan a többiek sem nézik tétlenül. Jó lenne, ha a vajháború a magyar boltokba is eljönne, olcsóbbá tehetné a terméket. 

A korábbi 99 eurócentről (jelenlegi árfolyamon 311 forint) 85 eurócentre (266 forint) mérsékelte a negyedkilós vaj árát németországi üzleteiben az Aldi – adta hírül hétfőn számos német lap, köztük a Handelsblatt. Az vaj árának csökkentése várhatóan árháborút indít el a német piacon, vagyis a többi áruházlánc, Edeka, Rewe, Lidl is hasonló lépésre szánhatja el magát, ha nem akar lecsúszni a vajvásárlókról.

Irigylésre méltóan olcsó a német vaj – Fotó: Wikipedia

A lépés túlmutat az egyszerű vevőcsalogatáson, annak hátterében más okok állnak, persze mindez az érintett vásárlók szempontjából mellékes, ők nyilván örülnek az árcsökkenésnek. A vaj árának csökkenése  több dologgal magyarázható. Szerepet játszik benne, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók miatt nem lehet vajat exportálni Oroszországba, így rengeteg vajnak hirtelen eltűnt a piaca, márpedig a készletet el kell adni. Az EU a probléma kezelése érdekében tárolási támogatást nyújt a vajasoknak, hogy az exporttilalom miatt felszabaduló vajkészlet miatt ne omoljon össze a piac.

Elférne az árcsökkenés

Azt egyelőre korai lenne megjósolni, hogy a vajháború a magyarországi árakat is letöri-e, mindenesetre a vásárlók szempontjából jó lenne. Már csak azért is, mert Magyarországon a vaj ára emelkedett tavalyhoz képest. Az Agrárgazdaság Kutató Intézet – Auchan, Reál, Tesco, CBA, CBA Prima, Coop, Interspar, Spar árai alapján – készített statisztikái szerint a szerint a vaj bolti ára kilónként 2800 forint felett jár, ami 5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A boltláncok akciós árait hétről hétre összehasonlító Mindenár.hu statisztikái szerint pedig jelenleg a különböző márkájú vajak kilós ára 2000-4000 ezer forint között mozog. Irigykedhetünk tehát a németországi vajra, pontosabban annak árára: az Aldi mostani árcsökkentésével az ottani kilós ár – még a mostani magas euróárfolyammal számolva is – jóval alacsonyabb,  alig több mint ezer forint.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon. 

Korábban pedig ezekről írtunk: 

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Magyar nagyágyú veheti át a szlovák tej helyét

Virslik, párizsik buktak a hatóság tesztjén

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

A Penny is betört a belvárosba

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Legyél te is fagylaltellenőr!

 Kiverte a biztosítékot az olcsó szlovák tej Magyarországon: a minisztérium vizsgálatot indított, a gazdák  demonstráltak, a hatóság lefoglalt több tízezer liter tejet. A megüresedett piaci helyet a jelek szerint  Csányi Sándor OTP-vezér kezében lévő agrárbirodalom egyik tejmárkája lépne be.

A tejpiac főszereplője

  Az olcsó külföldi, elsősorban szlovák tej régóta aggasztja a tejpiac szereplőit, elsősorban azért, mert  kiszorítják a magyarokat a piacról. A sajtóban megjelent hírek szerint az import tejek többek között  áfabűvészkedés miatt adhatók olyan olcsón.

Az utóbbi hetekben felgyorsultak az események. A tejes  gazdák demonstráltak, tejet locsoltak a földre az egyik áruház parkolójában; a Földművelésügyi Minisztérium júliusban vizsgálatot indított a szlovák tej útjának feltérképezésére, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rajtaütésszerű ellenőrzések eredményeként 37 ezer liter külföldi tejet vont ki a forgalomból, a Tej Terméktanács pedig feljelentést tett a One Euro Market Kft.-nél tapasztalt kereskedelmi gyakorlat miatt – derül ki a Mindenár.hu összeállításából.

A hatóságokat és gazdákat felhergelő, 1,5 százalékos zsírtartalmú szlovák tejet a Mindenár.hu statisztikái szerint az áruházláncok jellemzően 170 forint körüli akciós áron adták az elmúlt egy év során.

Ki veszi át a szlovák tej helyét?

Az elmúlt hónapokban azonban megjelentek a magyar kihívók. Az oldal statisztikái szerint a szlovák tej egyik legfőbb vetélytársa a Csányi Sándor kezében lévő Sole-Mizo márkája, a Farmer tej 1,5 százalékos teje. Ezt a terméket több áruházlánc az elmúlt hetekben adta közel 170 forintos áron. Arra is volt példa, hogy egy másik magyar gyártó – az Alföldi Tej – egyik márkája, egy 0,1 százalékos zsírtartalmú tej is hasonló áron került a polcokra, ám ez az alacsonyabb zsírtartalma miatt nem teljesen vethető össze a 1,5 százalékos tejjel. A Csányi-birodalom mostani szerepéhez akár az is hozzájárulhat, hogy egy júliusban megjelent kormányhatározat szerint a kormány stratégiai megállapodást köt Csányi Sándor agrárvállalataival, köztük a Sole-Mizóval.

(tovább…)

A gyertyateszt nem elég a borospincében. A Mindenár.hu a hatóság segítségével megdönt egy tévhitet a közeledő szüreti szezonapropóján. 

A szüreti szezonban a must erjedése mindennapos dolog, de veszélyes üzem, a közben keletkező mustgáz – azaz a szén-dioxid –   a pincékben felhalmozódhat: a padló szintjétől felfelé terjed, és kiszorítva az oxigént fulladást okozhat.

A gyertyapróba nem elég, rendes érzékelő kell.

Sokan az úgynevezett gyertyapróbával tesztelik az adott pincét: egy égő gyertyával mennek le a pincébe, ha pedig elalszik a gyertyaláng, az arra utal, hogy magas a szén-dioxid-szint, és el kell hagyniuk a pincét.

A gyertyapróba azonban nem megfelelő megoldás. A gyertya lángja ugyanis általában csak 14 százalékos szén-dioxid-tartalomnál alszik el, miközben a 9 százalékos szén-dioxid-tartalom mellett akár 5-10 perc alatt halálos széndioxid-mérgezést kaphat egy ember – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának figyelmeztetéséből. Márpedig a szén-dioxid agresszív gáz: a központi idegrendszerre hat, szédülést, hányingert, illetve mentális zavart okozhat, nem beszélve a halálos dózisról.

Mi következik ebből? Ha biztosra akarunk menni, akkor el kell felejteni a gyertyával való kísérletezést, és megbízható, engedéllyel rendelkező gázérzékelővel kell felszerelni a pincét, illetve csak olyanba szabad menni, ahol ilyen van – na és persze nem riaszt épp.  Ha pedig nincs érzékelő a pincében, és csak gyertya van a pincelátogatónál, akkor még az is jobb, mint a semmi, ha elalszik a láng, azonnal el kell hagyni a helyiséget.

Az erdőből beszerzett gomba ugyan ingyen van, de komoly veszélyeket rejthet. Épp ezért fontos néhány tanácsot megfogadni. A Mindenár.hu összeállításából kiderül, mire kell vigyázni, illetve az is, mennyibe kerül mostanság a gomba. 

A csapadékos időjárás sokak nyaralásába rondított bele, a gombák azonban nyertek vele, a sok eső miatt hosszú lesz az idei gombaszezon. Erre figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely pár jó tanáccsal segíti a hobbigombászokat. A figyelmeztetéseket érdemes megfogadni, mert a vadon, erdőben szedett gomba igen kockázatos élelmiszer lehet. Éppen ezért fontos, hogy gombaszakértővel vizsgáltassuk meg a gombát.

Ne kockáztassunk a gombával!

A hatóság a saját oldalán felsorolja a bejegyzett gombaszakértőket, valamint informál arról is, mely piacokon alkalmaznak gombaszakértőt. Ők, mármint a gombaszakértők egyébként nem csak azt mondják meg, melyik gomba ehető és melyik nem, hanem azt is, hogyan kell az egyes gombákat elkészíteni ahhoz, hogy meg lehessen őket enni. Van olyan gomba, amelyet például 20 percen keresztül kell főzni.

(tovább…)

Természetes, bioaktív anyagokkal dúsított tésztát fejlesztett ki a budapesti Caprivous Kft. 

A társaság összesen 146 millió forintot költött a beruházásra, ezen belül a kutatás-fejlesztési (K+F) projekthez több mint 94 millió forint támogatást nyert a Széchenyi Tervből. A tojásfeldolgozással, tojástermékek gyártásával foglalkozó társaság 2012 novemberében kezdett hozzá a munkához, ennek keretében kifejlesztette a természetes eredetű antioxidánsokkal és omega-3 zsírsavakkal dúsított száraztészta prototípusát. A Trikolór nevű tészta hozzájárulhat a fogyasztók egészségvédelméhez, általános egészségi állapotának javításához- számolt be a különleges fejlesztésről az MTI.

A projekt a kft. szigetcsépi telepén valósult meg a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karával együttműködésben. A projekt elsődleges célja a tojótyúkokat érő hőstressz hatások mérséklése, valamint a tojás, mint alapanyag minőségének javítása, a másodlagos cél a tészta természetes antioxidánsokkal és omega-3 zsírsavakkal történő dúsítása volt.

A vállalkozás közleménye szerint több mint 23 éve foglalkoznak tojásfeldolgozással, tojástermékek és tojásporok előállításával. A fejlesztésnek köszönhetően a vállalat 3 munkahelyet tud megőrizni, így jelenleg 65 dolgozót foglalkoztatnak. A nyilvános cégadatok szerint a kft. nettó árbevétele tavaly 2,38 milliárd forint volt, míg 2012-ben 2,43 milliárd forintot tett ki.

A 25 év alatt hatvanszorosára hízó ásványvízpiac speciális szegmensét alkotják az úgynevezett babavizek, amelyek jóval drágábbak, mint a hagyományos társai. A kérdés az az, hogy indokolt-e a babavizekért többet kifizetni.

Újra elővette a víztémát a legnagyobb boltláncok árait rendszeresen összehasonlító Mindenár.hu. (Az ásványvíz és a csapvíz harcáról szóló korábbi cikket itt olvashatja el.)  A Mindenár,hu statisztikái szerint a különböző márkájú babavizek durván kétszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos társaik, literenként durván 100 forintért kaphatóak, ám van kivétel is, az utóbbi hónapokban előfordult másfél literes babavíz 70 forint körüli áron. Mindenesetre a legtöbb babavíz ára jellemzően jóval magasabb a hagyományosnál.

Fotó: Nlcafe.hu

Miért baba?

Kérdés, hogy érdemes-e rájuk többet költeni, de ehhez először is tisztázni kell, hogy mitől babavíz a babavíz. Elméletileg ezeket a vizeket steril üzemben, aszeptikusan kezelik, az már egy más kérdés, hogy a babákat sterilen kell-e táplálni. Erről majd egy következő cikkben számolunk be, mindenesetre az tény, hogy a ma 30-50 éves generációnál szó sem volt steril táplálásról, és a tudomány nem igazán tud arról, hogy ennek – azaz a steril táplálás gyerekkori hiányának – lenne bármiféle káros hatása.

(tovább…)

A fogyasztóvédelmi hatóság laboratóriuma virsliket, krinolinokat, párizsikat vizsgált. A töbséggel nem volt gond: 52 vizsgált termékből 4 nem volt megfelelő, másik 4-nél a címkén más volt, mint ami a termékekben. 

Nagyszabású vizsgálatot végzett virsli-, párizsi- és krinolinfronton a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma. A vizsgálat arra irányult, hogy az ellenőrözött, boltokban forgalmazott termékek megfelelnek-e az élelmiszerkönyvi előírásoknak, és helyesen van-e rajtuk feltüntetve a tápanyagtartalom.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, füstöletlen vagy füst ízesítésű termékek hústartalmának el kell érnie a 40 százalékot. Az Élelmiszerkönyv egyben felsorolja, hogy a szóban forgó virslik, krinolinok és párizsikban mennyi lehet a fehérje, a zsír, és a nátrium-klorid. “Korábbi hústermékekre vonatkozó vizsgálataink során gyakori volt az, hogy a termék címkéjén feltüntetett fehérje-, zsír- és nátrium-klorid tartalmak nem feleltek meg a mért értékeknek, a vizsgálat például magasabb zsírtartalmat, vagy éppen kevesebb fehérjetartalmat igazolt” – ezzel indokolta a hatóság a mostani ellenőrzést.

Forrás: nlcafe.hu

Az 52 ellenőrzött termék közül 4 nem ment át a vizsgán, ezeket kifogásolhatónak minősítette a hatóság. A Kinga  baromfivirsli, a Tesco Value Baromfipárizsi fehérjetartalmát fehérjetartalmát nem találták megfelelőnek az ellenőrök, figyelemmel arra, hogy a termék nem tartalmazta az élelmiszerkönyvi előírásban rögzített alsó határértéket. A Dulano 8 füstölt bécsi virsli és a Pikker krinolin pedig azért nem ment át a vizsgán, mert a zsírtartalmuk magasabb volt az előírtnál.

Nem az van rajta, ami benne

9 terméknél a címkén feltüntetett tápértékek nagyban eltérek a valós értékektől. Ezzel kapcsolatban a vizsgálati jelentés azonban két fontos dolgot említ. Egyfelől azt, hogy a különbségek sokszor pozitívak, azaz az adott termékben több volt a fehérje, vagy éppen kevesebb volt a zsír. Másrészt arra is felhívja a figyelmet a hatóság, hogy a speciális étrendet követők, diétázók számára a címke jelenti a kapaszkodót, az alapján tudják kiválasztani a megfelelő terméket. Ha pedig azon nem a valós érték szerepel, az gondot jelenthet számukra. A negatív eredmények közé sorolta a labor a címkézés esetében, hogy 4 termék (Dárdás baromfipárizsi, Ász-Kolbász Kft. baromfipárizsija, Zimbo Light marhapárizsi, Dárdás baromfivirsli), magasabb volt a zsírtartalom, mint ami a címke ígért.

“Mindösszesen tehát az élelmiszerkönyvi előírások vonatkozásában 7,7 százalékos kifogásolási arány mutatkozott, míg a tápértékjelöléssel kapcsolatosan a vizsgált húskészítmények 17,3 százalékánál volt tapasztalható eltérés” – áll az vizsgálat összegzésében.

Az ár is árulkodó

A boltláncokban kapható élelmiszerek árait összehasonlító, vásárlói tanácsokat nyújtó Mindenár.hu szerint a virslik, párizsik esetében a legolcsóbb kategóriájú termékeket óvatosan kell kezelni, és érdemes elolvasni, mit írnak róluk a címkén. Sok esetben ugyan megfelelnek az előírásoknak, de kevés bennük a megfelelő hús, az igazi virsli, amiben a megfelelő húsból van megfelelő mennyiség, az az áron is látszik. Másként: 200-600 forintos kilós áron inkább valamiféle húsmasszát vagy szójakukacot kapunk, a rendes virslik ára azonban inkább 1000 forint körül mozog.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon. 

Korábban pedig ezekről írtunk: 

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

A Penny is betört a belvárosba

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Legyél te is fagylaltellenőr!

Az utóbbi hónapokban újból előkerült az az évekkel ezelőtt felkapott téma, miszerint a műanyag edények mikrohullámú sütőben mérgező anyagokat bocsátanak ki. Ez nem állja meg a helyét, az igazság ugyanis más – derül ki a Mindenár.hu összeállításból. 

“Egy amerikai orvosi intézet (Walter Reed Army Medical Center) kutatócsoportja  nemrég adta közre, hogy mikrohullámú sütőben nem  szabad műanyag  edényben ételt melegíteni!!! Csakis kerámia edényeket,  illetve edzett üveget  lehet használni, mert a műanyag és az ételben lévő zsír  keveredése (a hó  hatására) egy dioxin nevű anyagot vált ki, ami rákot okoz,  főleg mellrákot. A  dioxin nagyon mérgező anyag és a sejteket támadja meg.  Az étel tetejére ne  tegyünk műanyag fedelet, hanem egyszerű  papírtörölközőt” – így hangzott az  a lánclevél (hoax), ami még 2006-ban  hasított végig az interneten, és már  akkor is cáfolták. Az elmúlt hónapokban  azonban ismét felmerült a kérdés,  ezért érdemes újból helyretenni a dolgot.  Először is a legfontosabb, ez a levélben foglaltak nem alátámasztottak,  az arra alkalmas (mikrózható jelöléssel ellátott) műanyag edényt  lehet bátran használni a mikróban.

Fotó: Nlcafe.hu

 A levélben szereplő állítások miatt még az illetékes állami hatóság is szót kért. Az Országos Kémia Biztonsági  Intézet ugyanis májusban figyelmeztetést adott ki, amely szerint az említett levélben megfogalmazott állítások alaptalanok, tudományosan nincsenek igazolva.”A dioxinvegyületek elsősorban klórozott műanyagot tartalmazó hulladék, fa, szénhidrogének nem eléggé magas hőmérsékleten történő elégetésekor keletkeznek. Ezek a körülmények műanyag edényekben tárolt élelmiszerek mikrohullámú sütőben való melegítésekor nem jönnek létre” – derül ki az OKBI tájékoztatásából, amely hozzáteszi, az intézet a mikrohullámú sütőkben használt műanyag edényekből felszabaduló dioxinok által okozott egészségkárosodásra vonatkozó kockázatokat nem tartják reális veszélynek.

(tovább…)