Decembertől változnak az élelmiszerek csomagolására vonatkozó szabályok. A Mindenár.hu egyszerűen, pontokba szedve mutatja be, mi változik.
Más is változik: darabhúsokat innentől nem tudnak eladni egészként, sőt a benne lévő víz mennyiségét is meg fogjuk majd tudni a csomagolásáról. A kedves a történetben, hogy ezek a változtatásokat valójában 2004-ben léptették életbe, de a tagállamok kedvükre változtathattak rajta, így sikerült mostanáig kihúzni. A mostani változtatás viszont már nem csak puszta irányelv, hanem ténylegesen követendő szabály. A független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével az élelmiszerárakat össszevető Mindenár.hu számba vette, mi változik.
1. A darabos hús vagy egész hús?
A változás nagyon egyszerű: az olyan előre csomagolt húsok csomagolásán, amik több szeletből állnak össze, fel kell tüntetni – szó szerint -, hogy „darabokból formázott hús”-ról van szó.
2. Az első fagyasztás időpontja
A változás a következő: decembertől minden fagyasztott hús csomagolásán fel kell tüntetni, hogy mikor volt az (első) fagyasztás időpontja. Ez gyakorlatilag a vásárlónak segít a választásban: a dátum alapján eldöntheti, hogy felhasználástól függően melyik termékre van szüksége.
3. Hozzáadott víz mennyisége
Amennyiben a hús tömegének öt százalékát meghaladja a termékhez hozzáadott víz mennyisége, azt kötelezően fel kell tüntetni a csomagolásán. Vonatkozik ez többek között a bontott, a darabolt és a szeletelt húsokra is.
4. Nagyobb betűk
Nem lesz sokkal nagyobb, de azért nagyobb lesz, remélhetőleg ez sokat fog segíteni a könnyebb olvashatóságon. A szabvány méret az 1,2 milliméteres betűméret lett, bár komoly viták előzték meg ezt a döntést, ami valljuk be, kicsit megmosolyogtató. Mindenesetre örüljünk, mert ennél kisebb betűkkel decembertől nem találkozhatunk a csomagolásokon. Persze van kivétel: ha a jelölésre alkalmas felület kisebb mint 80 négyzetcentinél (azaz mondjuk 9×9 centis), akkor használhatnak 0,9 milliméteres betűméretet is. Előírás, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, olyan színeket használjanak, hogy azért jól olvasható legyen – ez is megmosolyogtató, mint ahogy maga az 1,2 is – a nagymamák abstart kiestek a versenyből).
5. Allergiásoknak
Mostantól – amellett, hogy kötelező feltüntetni –, kötelező lesz ki is emelni (vastagítás, aláhúzás) az allergén anyagokat. Egyedüli kivételt ez alól az képez, ha az allergén összetevő egyértelmű: gondolunk itt arra, hogy egy doboz tejnél, amire rá van írva, hogy tej, fölösleges kiemelni a tejet mint allergiás reakciókat kiváltható anyag. Viszont az étcsokoládé összetevőiben ki kell majd emelni, hogy nyomokban tartalmazhat diót és mogyorót.
6. Honnan származol?
Eddig csak a marhahús csomagolásán kellett jelezni, hogy az adott nyersanyag honnan származik. Jövő áprilistól ugyanez vonatkozik a sertés-, a juh-, a kecske-, és a baromfihúsokra is. A pontos tájékoztatás érdekében szerepelnie kell, hogy az EU melyik tagállamából került hozzánk a hús, vagy ha EU-n kívülről érkezett, akkor pontosan hol nevelték az állatot, majd hol vágták le.
7. Egyéb származási helyek feltüntetése
További termékeken ugyan nem tették kötelezővé a származási hely feltüntetését, viszont ha a gyártó valamiért fel akarja tüntetni, akkor pontosan kell tennie azt. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy, ha a késztermék származási helyét feltüntetik a csomagoláson, de az alapanyag máshonnan származik, akkor azt is kötelező jelezni. (A képek forrása: Sxc.hu)
Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon.
Korábban pedig ezekről írtunk:
A Mindenár.hu ezekről írt korábban:
Hogyan lesz mérgező az étolaj?
Virslik, párizsik buktak a hatóság tesztjén
Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?
Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű
Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: