<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>mindenár.hu</provider_name><provider_url>https://mindenar.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Pénztárca</author_name><author_url>https://mindenar.cafeblog.hu/author/penztarc/</author_url><title>Melyik krumplit süssük vagy főzzük? - Fontos különbség</title><html>&lt;strong&gt;Higgyünk a feliratnak! Ha egy krumplira azt írják, hogy főzésre való, akkor azt tényleg csak főzzük, ne süssük, ellenkező esetben egy veszélyes anyag – az akrilamid - keletkezhet benne. Az akrilamid a műanyaggyártás egyik alapanyaga, ugyanakkor mint élelmiszer-szennyezőt, rákkeltőnek tartják, és most újból tudományos párbeszéd indul róla.&lt;/strong&gt;

&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ismét felvetetteaz akrilamid ügyét, megerősítve, hogy az állatkísérletek alapján ez az anyag veszélyes lehet az emberek számára. A tudomány már régóta tényként kezeli, hogy az akrilamid rákkeltő, az EFSA most újból tudományos párbeszédet kezd a témában.

&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-170261 size-large&quot; src=&quot;https://mindenar.cafeblog.hu/files/2014/07/kumpli-600x255.png&quot; alt=&quot;kumpli&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;255&quot; /&gt;

„A fehérjéket és szénhidrátokat egyszerre tartalmazó készítmények hőkezelése során keletkező vegyület, amely mellesleg a poliakril típusú műanyagok a monomerje” – mondta az élelmiszerboltok árainak összehasonlításával foglalkozó, vásárlói tanácsokat nyújtó &lt;a href=&quot;http://www.mindenar.hu/&quot;&gt;Mindenár.hu&lt;/a&gt;-nak Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető &lt;a href=&quot;http://hu.wessling-group.com/hu/szolgaltatasok/elelmiszer-es-takarmany/elelmiszer-analitika/&quot;&gt;Wessling Hungary&lt;/a&gt; szakembere.

&lt;!--more--&gt;

Hozzázette: „Az akrilamid az élelmiszerekben keletkező nem kívánatos feldolgozási termék, amely olyan élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, amelyek egyszerre tartalmaznak szénhidrátféleségeket és fehérjéket is. Potenciális rákkeltő anyag, ez a legtöbb szakértő szerint faktum. A kémia nyelvén szólva: a szénhidrátok és a fehérjék közti hőközlés hatására úgynevezett Maillard-reakció zajlik le. Ilyen típusú reakciónak az eredménye egyébként  a veszélyes anyagokat nem tartalmazó, gusztusos kenyérhéj is”.

Bizarrnak tűnhet, de arról van szó, hogy a Maillard-reakciók során  olyan anyag keletkezhet az ételeinkben, amely a műanyaggyártás alapanyaga lehetne. Kedvezőtlen esetben tehát egy műanyagfajta  monomerje kerül a szervezetünkbe, ami ráadásul veszélyes.

&lt;strong&gt;Főzzük vagy süssük?&lt;/strong&gt;

Fontos megjegyezni, hogy az anyagot svéd kutatók azonosították az erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények, főzött ételekben azonban nem fordul elő. Az akrilamid a sütési hőmérséklettől függ, 140 fok alatti sütésnél nem jellemző, a’ felett azonban számolni kell vele.

„A Svájcban dolgozó Dr. Koni Grob kutató évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és úgy tudni, hogy javaslatára jó néhány évvel ezelőtt tudomásunk szerint Svájcban vezették be elsőször azt a szabályt, hogy a piacokon árusított burgonyára fel kellett írni, hogy az adott termény, sütésre, vagy főzésre alkalmas-e” – fogalmazott Szigeti.

Ez pedig azért különösen fontos, mert a krumplifajták változó kémiai összetételétől függően bizonyos fajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Míg más krumplifajtákat lehet rizikómentesen sütni. Ebből adódóan a főzésre ajánlott krumplit ne süssük, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid.

Az akrilamiddal kapcsolatban meg kell említeni a csipszeket, kvékereket is, amelyekben évekkel ezelőtt esetenként nagy mennyiségű (néhány ezer mg/kg) akrilamidot lehetett kimutatni.. A gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják az akrilamidtartalmat. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek megszokott érzékszervi tulajdonságai, mert a vákuum alatt végzett, alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel  úgy lehet csökkenteni e termékek víztartalmát, hogy azok ropogósak, kellemes érzékszervi tulajdonságúak legyenek.

&lt;strong&gt;Korábban ezekről írt a Mindenár.hu:&lt;/strong&gt;

&lt;a href=&quot;https://mindenar.cafeblog.hu/2014/06/26/ovakodj-a-koktelhatastol-hol-tilos-zoldseget-vasarolni/&quot;&gt;Óvakodj a koktélhatástól! - Hol ne vegyél zöldséget?&lt;/a&gt;

&lt;a href=&quot;http://www.mindenar.hu/hetielemzes/60-mit-kell-tudni-a-nyar-slagereirol-azaz-a-jegkremekrol-mindenar-hu-iranytu-a-vasarlashoz&quot;&gt;Mit kell tudni a nyár slágereiről, a jégkrémekről? - A Mindenár.hu iránytűje a jégkrémvásárláshoz&lt;/a&gt;

&lt;a href=&quot;http://www.mindenar.hu/hetielemzes/75-melyik-tej-ures-a-mindenar-hu-iranytuje-a-tejvasarlashoz&quot;&gt;Melyik tej üres? - A Mindenár.hu iránytűje a tejvásárláshoz&lt;/a&gt;

&lt;a href=&quot;http://www.mindenar.hu/hetielemzes/70-meglepo-huzas-a-tescotol&quot;&gt;Meglepő húzás a Tescótól&lt;/a&gt;

&nbsp;

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>