A fogyasztóvédelmi hatóság laboratóriuma virsliket, krinolinokat, párizsikat vizsgált. A töbséggel nem volt gond: 52 vizsgált termékből 4 nem volt megfelelő, másik 4-nél a címkén más volt, mint ami a termékekben.
Nagyszabású vizsgálatot végzett virsli-, párizsi- és krinolinfronton a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma. A vizsgálat arra irányult, hogy az ellenőrözött, boltokban forgalmazott termékek megfelelnek-e az élelmiszerkönyvi előírásoknak, és helyesen van-e rajtuk feltüntetve a tápanyagtartalom.
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, füstöletlen vagy füst ízesítésű termékek hústartalmának el kell érnie a 40 százalékot. Az Élelmiszerkönyv egyben felsorolja, hogy a szóban forgó virslik, krinolinok és párizsikban mennyi lehet a fehérje, a zsír, és a nátrium-klorid. “Korábbi hústermékekre vonatkozó vizsgálataink során gyakori volt az, hogy a termék címkéjén feltüntetett fehérje-, zsír- és nátrium-klorid tartalmak nem feleltek meg a mért értékeknek, a vizsgálat például magasabb zsírtartalmat, vagy éppen kevesebb fehérjetartalmat igazolt” – ezzel indokolta a hatóság a mostani ellenőrzést.
Forrás: nlcafe.hu
Az 52 ellenőrzött termék közül 4 nem ment át a vizsgán, ezeket kifogásolhatónak minősítette a hatóság. A Kinga baromfivirsli, a Tesco Value Baromfipárizsi fehérjetartalmát fehérjetartalmát nem találták megfelelőnek az ellenőrök, figyelemmel arra, hogy a termék nem tartalmazta az élelmiszerkönyvi előírásban rögzített alsó határértéket. A Dulano 8 füstölt bécsi virsli és a Pikker krinolin pedig azért nem ment át a vizsgán, mert a zsírtartalmuk magasabb volt az előírtnál.
Nem az van rajta, ami benne
9 terméknél a címkén feltüntetett tápértékek nagyban eltérek a valós értékektől. Ezzel kapcsolatban a vizsgálati jelentés azonban két fontos dolgot említ. Egyfelől azt, hogy a különbségek sokszor pozitívak, azaz az adott termékben több volt a fehérje, vagy éppen kevesebb volt a zsír. Másrészt arra is felhívja a figyelmet a hatóság, hogy a speciális étrendet követők, diétázók számára a címke jelenti a kapaszkodót, az alapján tudják kiválasztani a megfelelő terméket. Ha pedig azon nem a valós érték szerepel, az gondot jelenthet számukra. A negatív eredmények közé sorolta a labor a címkézés esetében, hogy 4 termék (Dárdás baromfipárizsi, Ász-Kolbász Kft. baromfipárizsija, Zimbo Light marhapárizsi, Dárdás baromfivirsli), magasabb volt a zsírtartalom, mint ami a címke ígért.
“Mindösszesen tehát az élelmiszerkönyvi előírások vonatkozásában 7,7 százalékos kifogásolási arány mutatkozott, míg a tápértékjelöléssel kapcsolatosan a vizsgált húskészítmények 17,3 százalékánál volt tapasztalható eltérés” – áll az vizsgálat összegzésében.
Az ár is árulkodó
A boltláncokban kapható élelmiszerek árait összehasonlító, vásárlói tanácsokat nyújtó Mindenár.hu szerint a virslik, párizsik esetében a legolcsóbb kategóriájú termékeket óvatosan kell kezelni, és érdemes elolvasni, mit írnak róluk a címkén. Sok esetben ugyan megfelelnek az előírásoknak, de kevés bennük a megfelelő hús, az igazi virsli, amiben a megfelelő húsból van megfelelő mennyiség, az az áron is látszik. Másként: 200-600 forintos kilós áron inkább valamiféle húsmasszát vagy szójakukacot kapunk, a rendes virslik ára azonban inkább 1000 forint körül mozog.
Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon.
Korábban pedig ezekről írtunk:
A Mindenár.hu ezekről írt korábban:
A Penny is betört a belvárosba
Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű
Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: