A kánikula sztárjait, a fagylaltot és a jégkrémet sokan hajlamosak egy lapon említeni, annak ellenére, hogy egyértelmű különbségek vannak köztük. A fagylalt cukrászati termék, jellemzően helyben készített vendéglátó-ipari termék. Ezzel szemben a jégkrém üzemi körülmények között gyártott, csomagolt élelmiszer-ipari termék. A Mindenár.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jégkrémekről készített összeállítása segítségével összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.
Forrás: Freeimages
Az összetevők alapján a jégkrémeket hét csoportba lehet sorolni:ű
– tejjégkrém
– tejes jégkrém
– tejes gyümölcsjégkrém
– gyümölcsjégkrém
– szorbé (sorbet)
– jégkrém
– vizes jégkrém.
A boltokban, vendéglátóhelyeken legtöbbször a szimpla jégkrémet árulják, ezekben jellemzően fehérjék, zsiradékok találhatóak, amely származhat tejből, de lehet növényi eredetű is. A tejjégkrémekre vonatkoznak a legszigorúbb összetételi követelmények, míg a vizes jégkrémek összetétele a legkevésbé szabályozott.
A különböző jégkrémekről – számos élelmiszerhez hasonlóan – a csomagolás árulkodik. A jégkrémen meg kell jelölni az említett jégkémkategóriák egyikét, valamint az ízesítést. Ha a termék nevében szerepel az “ízű” szó, például eperízű, barackízű stb., akkor a jégkrém ízét aroma, nem pedig maga a gyümölcs adja. Előírás, hogy az aromával készült jégkrémeket nem szabad képpel, grafikával mutatni az adott gyümölcsöt.
Más tészta a csokis jégkrém. Vagy ugye a csokoládés és a csokoládéízű, előbbinek legalább 2 százalékban kell kakaót tartalmazó kakaó- vagy csokiterméket tartalmaznia és nem kerülhet bele kakaóízű vagy csokiízű aroma, a másik – tehát a csokiízű – azonban készülhet csokiaromával.
Csak bontatlan
A Nébih arra is figyelmeztet, hogy a “light” megjelöléssel árult jégkrémek legalább 30 százalékkal csökkentett energia- vagy zsírtartalommal készültek. A csomagoláson hozni kell a kötelező köröket is: rá kell írni a gyártó vagy forgalmazó nevét, a nettó mennyiséget, az összetevőket, valamint azt, hogy meddig jó a jégkrém (minőség-megőrzési idő).
Csak az ép, bontatlan csomagolású jégkrémet szabad megvásárolni, a minőségét a jégkrémet mínusz 18 fokon őrzik meg, így az annál melegebb fagyasztókban lévő jégkrémet csalódást okozhatnak (a “hőfokot” a legtöbb hűtő, fagyasztó kijelzi). Ha esetleg a már megvett jégkrém felolvadt, ne próbáljunk meg újra kemény jégkrémet csinálni belőle, inkább együk meg gyorsan. A hatósági javaslat szerint ugyanis nem szabad őket újra lefagyasztani.
Így áll a piac
A jégkrém elsősorban a nyári szezon sztárja, így idei statisztikák még nincsenek, ezért a tavalyiakból kell kiindulni. A GfK Hungária Piackutató tavaly nyár végén publikált elemzése szerint 2013 első felében egy-egy magyar háztartás 2,4 kilogramm jégkrémet (e)vett, szemben az egy évvel korábbi 2,6 kilós értékkel, azaz szűkült a jégkrémpiac.
A vásárlói kör sem bővült a GfK Hungária szerint, minden harmadik magyar háztartás vásárolt családi dobozos jégkrémet, ráadásul nem gyakrabban, mint korábban, jellemzően kéthavonta. Az elemzés szerint a múlt év első felében egy liter dobozos jégkrém átlagára 600 forint közelében volt, ám a különböző márkák között nagyon jelentős eltérések voltak. A dobozos jégkrémeket elsősorban diszkontokban és hipermarketekben vették az emberek, a két bolttípus 33, illetve 31 százalékát adta a jégkrémforgalomnak.
Korábban ezekről írt a Mindenár.hu: Csináljon magának saját akciót!