A leggazdagabb kategóriába tartozó magyarok 2 kilóval több húst esznek havonta, mint a legszegényebbek. Utóbbiaknak zöldségre és gyümölcsre is alig jut. 

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal elemzése, amely a jövedelmi helyzetre vetítve ismerteti a háztartások fogyasztását. Az adatok szerint a leggazdagabbak és legszegényebbek között nagyon széles szakadék húzódik.  

A legfelső jövedelmi ötödben lévő háztartások (leggazdagabbak) egy főre jutó összes fogyasztása havonta 126 ezer forintot tett ki, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál ez az érték 35 ezer forint volt. A rezsi mellett az élelmiszer a legnagyobb tétel, utóbbi a fogyasztási kiadások negyedét emésztette fel.   

A legfelső jövedelmi ötödbe soroltak a legtöbb élelmiszerből (a cereáliák és a burgonya kivételével) többet fogyasztottak, mint a legalsó ötödbe tartozók. “Az élettani szempontból értékesebb tej és tejtermékek, valamint a zöldségek esetében csökkent 2013-ban az egy főre jutó mennyiségi különbség” – áll a KSH elemzésében, amely hozzáteszi azt is, hogy a kérdéses termékcsoportokt nézve a legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők számottevő – és a válságot követő években tovább növekvő – elmaradása 2013-ban mérséklődött. 

A legfelső ötöd tagjai havonta 5,3 kiló húst esznek fejenként, míg a legalsóban csak 3,6 kilót. A gyümölcsöknél, zöldségeknél még látványosabb a különbség: a leggazdagabbak havonta 7,1 kiló gyümölcsöt és 4,4 kiló zöldséget ettek tavaly, a legszegényebbek 2,4, illetve 2,5 kilót. 

Több új irányelvvel bővült a Magyar Élelmiszerkönyv, új szabályozás született a kézműves termékekkel, a fűszerpaprika-őrleményekkel kapcsolatban, egy új irányelv biztosít eligazodást a transzzsírsavak vizsgálatához, rögzítették a hagyományőrző cukrászati termékek szabályait és befejeződött a tartósítóipari irányelvek átdolgozása. 

A Vidékfejlesztési Értesítőben megjelent a kézműves élelmiszereket részletesen szabályozó irányelv célja az, hogy egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a kézműves technológiával készült termékeket az ipari módszerekkel és méretekben előállítottaktól. A szabályozás kiterjed a kenyérfélék, a pálinka, az étolajok, a bor- és gyümölcsecetek mellett a sertéshús készítményekre, az egyes tejtermékekre, a lekvárokra, a szörpökre, a fagylaltokra, illetve a fűszerpaprika-őrleményekre – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium márciusban.

A minisztérium közleménye kiemelte: a fűszerpaprika-őrleményekre vonatkozóan is megjelent két új irányelv, az egyik irányelv az alapkövetelményekről szól, a másik pedig a különleges fűszerpaprika követelményét határozza meg. A magyar fűszerpaprikák hagyományos megnevezései sem tűnnek el, mivel az első osztályú őrlemény esetén kiegészítő információként feltüntethető lesz a “csemege”, a második osztályba sorolt őrlemény esetén pedig az “édesnemes” megnevezés is.

Szigorúbb minőségi elvárásokat határoz meg a különleges fűszerpaprika irányelv annak érdekében, hogy vissza lehessen állítani a klasszikusan magas minőségű magyar fűszerpaprika tekintélyét a piacon.

Ha pedig valaki a különleges jelzőn kívül még a “kézműves” megnevezést is fel kívánja tüntetni, akkor a fogyasztó méltán várhatja el, hogy a csomagolásban hagyományos, kézi szedésű, csumázott, nem géppel szárított fűszerpaprika őrleményt találjon. A szabályozás további új eleme, hogy a csomagolás szembetűnő helyén kell feltüntetni a fűszerpaprika termesztésének helyét és továbbra is jelezni kell a termék édes, enyhén csípős, csípős, vagy nagyon csípős jellegét – közölték.

Jön a tortaszigor

Megjelent a hagyományőrző cukrászati termékekre vonatkozó magyar élelmiszerkönyvi szabályozás is: az első olyan irányelv, amely cukrásztermékekre vonatkozik. 

Az irányelv alapján 2015. január elsejét követően a magyar cukrászati hagyományokhoz szorosan köthető dobostortát, az Esterházy-tortát, a rigójancsit, az indiáner fánkot valamint a krémest és a franciakrémest csak az irányelvben meghatározott minőségű összetevőkből, az abban rögzített receptúra szerint lehet elkészíteni. 

A Magyar Élelmiszerkönyv tartósítóipari irányelvei között az egyik legfontosabb fejezet a hőkezelt élelmiszerekre vonatkozó szabályozás. Ide tartoznak a gyümölcs és zöldség befőttek, konzervek, a lekvárok és szörpök, valamint a különböző gyorsfagyasztott zöldségek, gyümölcsök is. A szabályok betartását az élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok kiemelten ellenőrzik. (Forrás: MTI. Fotó: Wikipedia) 

A két legismertebb kólamárka közül a Pepsi vezeti az árversenyt, termékei olcsóbbak a Coca-Cola üdítőinél – derül ki a Mindenár.hu friss válogatásából. 

A Coca-Cola és a Pepsi termékei szinte állandó szereplői az akcióknak, ezen a héten sincs ez másként. A boltláncok többségében megtalálható valamelyik márka üdítője.

Forrás: Mindenár.hu

Az akciós árakban viszont számottevőek a különbségek, így, akinek mindegy melyik márkát viszi haza, és csak az ár alapján választ, annak inkább a Pepsi jár a kedvében. Ezen a héten például a kétliteres Pepsit a Spar 279 forintért adja, a Penny és a Tesco 299 forintért, ez literenént 150 forint – áll a Mindenár.hu friss össszeállításában.

Ezzel szemben a Coca-Cola kétliteres palackját az Aldi és a Tesco lényegében azonos áron áruja, előbbi 339, a Tesco pedig 345 forintért. Literenként 170 forintért, azaz több mint 10 százalékkal drágább, mint a másik kóla. 

Az elmúlt hónapokban is hasonló volt a helyzet. A kétliteres Coca-Cola ára 329-345 forint között mozgott, ritkán ment le 300-320 forintos tartományba, akkor is a kedvezményes ár több esetben legalább két kétliteres palack vásárlása esetén volt érvényes. A Pepsi kétliteres palackjait ugyanakkor rendre 300 forintnál alacsonyabb áron adták a boltláncok, sőt, előfordult a 250 forintos ár (literenként 125 forint), ami kifejezetten alacsony szintet jelentett a mostani kólaárak mellett. 

Bár a libahús ára számottevően 40 százalékkal csökkent az elmúlt évben, ez inkább rossz, mint jó: a magyar libatartók több ezer tonnával visszafogják a termelésüket. 

A legújabb agrárpiaci trendek eredményeként sokkal olcsóbb lett a libahús az agrárpiacon. A fagyasztott liba kilónkénti ára, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint a 2012-ben megszokott 3,8-4 euróról 2013-ban 2,2-2,4 euróra esett, a darabolt libatrmékek ár pedig ezzel párhuzamosan 7,5-8 euróról 4-5,5 euróra csökkent.

Az árfolyamcsökkenés a Magyar Nemzeti Bank 2012-es és 2013-as éves átlagos árfolyamadataival számolva forintban is jelentős. A kilós fagyasztott liba kilónkénti ára 1100-1200 forinról 650-710 forintra, a darabos termékeké 2200-2300 forint körüli szintről 1300-1600 forintra esett. 

Az árcsökkenésnek azonban korai örülni, mivel az AKI agrárpiaci jelentése szerint a libatartók az árak alakulása miatt 9-10 százalékkal – a tavalyi 39,6 ezer tonnáról 36,9 ezer tonnára – tervezik csökkenteni a termelésüket.

Kevés liba fogy

A magyarok körében egyébként a sertés- és a  baromfihús legkedveltebb húsféle, a hivatalos statisztikák szerint a teljes húsfogyasztás 44-44 százalékát adják, fejenként évente nagyjából 24-24 kilót eszünk belőlük. A baromfihúsokon belül a csirke és a pulyka viszi a prímet, a kacsahús- és libahúsfogyasztás viszonylag alacsony, bár pontos friss adatok nem elérhetőek

Az egyik legfontosabb exportcikknek számító libahús (ezen belül a libamáj) részben a viszonylag magas ár miatt kvébé népszrű, mint mondjuk a csirke. A sima (nem hízott) libahúsfélék ára is bőven – legkevesebb 10-20 százalékkal – meghaladja a csirkehúsokét. A Mindenár.hu adatbázisa szerint az elmúlt hónapokban egész libát kilónként több mint 1100 forintért lehetett kapni, míg az egész csirke ára 500-700 forint volt. 

Tekintélyes kenyérválasztékkal csábítják a vásárlókat a boltlláncok. Az árak 140 forintról indulnak , de van 300-400 forintos kilós kenyér, a háromkilós pedig 700 forintért – derül ki a Mindenár.hu válogatásából.

A kenyér egy fontos termék, közhely, de igaz. Többek között azért, mert sok vásárló az alapján választ áruházat, hogy hol mennyibe kerül.

Tudják ezt a boltláncok is, ezért az akciós listájukban legtöbbször szerepel valamilyen kenyérféle. Az utóbbi időben egyre többször nem csak a legolcsóbb, jellemzően 200 forint alatti árkategóriába tesznek versenyzőket, hanem a drágább, egészségesebbnek tartott kenyerekkel is próbálkoznak. Utóbbiak a legkülönbözőbb neveken szerepelnek: wellness kenyér, teljes kiőrlésű, light cipó stb.

A héten is óriási a választék, és az árak meglehetősen széles skálán mozognak. Az árak 140 forintról indulnak: a Tescóban ennyibe kerül a félbarna kenyér kilója, az Auchanban a “Házi jellegű kenyér” pedig 159 forint. A Sparban fehér kenyérből 199 forintért lehet egy kilót elhozni, a CBA Centekre és Prímákra vonatkozó akció újság szerint ezekben az egységekben pedig 229 forint a fehér kenyér.

A spécibb kenyerek közé sorolható többek között a Spar félkilós wellness néven futó kenyere, amely 169 forint (kilós ár: 338 forint), a Pennyben a hasonló nevű (wellnes rozskenyér) – de előbbivel nem azonos – termék 239 forint. Az Aldiban a Pécsváradi nevű félkilós kenyér 199 (kilós ár: 398) forint. A kínálatot színesíti többek között a Spar kilós parasztkenyere 359 forintért, valamint az Auchan 3 háromkilós kovászos kenyere, amely 699 forint(kilós ár: 233).

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

A magyarok kétharmada akcióvadásznak mondható, de bevásárólistát csak a vevők kevesebb mint fele ír a bolti túra előtt. 

A Mindenár.hu még decemberben írt arról, hogy vásárlás előtt érdemes bevásárlólistát írni, és csak a felsorolt termékeket beszerezni, így elkerülhető, hogy felesleges dolgokra menjen el a pénz. 

A lista fontosságát az is jelzi, hogy a GfK Piackutató a tudatos vásárlás egyik fokmérőjének tartja a bevásárlólistát. A cég csütörtökön publikált – 2014-ben készült – friss felmérése szerint a bevásárlólistát írók aránya 44 százalékos és körükben a nők, az idősek és a kisebb települések lakói vannak többségben. (A 44 százalékos összesített eredmény lényegében stagnálást jelent  2009-es helyzethez képest, akkor ugyanis a vásárlók 45 százaléka ment a listával a boltba.)

Akcióérzékenyek 

A GfK szerint a felmérésben részt vevők harmada a boltok szórólapjait is végignézi. Ebben a táborban is a nők, az idősek és a kistelepüléseken élők vannak túlsúlyban. Valamint az alacsony jövedelműek szintén jellemző ez a magatartás. A válaszadók 40 százaléka a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi.

A magyarok kifjezetten akcióérzékenyek: a megkérdezettek kétharmada tudatosan keresi a boltláncok kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott. Ebben a körben is a nők, az idősebbek, a kistelepülésen élők vannak nagyobb arányban, de a nagycsaládosokra is igaz, hogy keresik az akciókat.

A bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott a korábbi – 2009-es eredményekhez – képest: a vásárlók közel fele a bolton belül ügyel az ár/érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. Emellett a vásárlók 47 százaléka összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Egy hónappal ezelőtt még volt a boltláncok kínálatában viszonylag olcsón, 2 ezer forintos kilós áron Pöttyös Túró Rudi, most azonban 2140 forintról indulnak az árak. 

A boltláncok akcióinak szinte állandó szereplője a Pöttyös Túró Rudi, az árak azonban változékonyak. A Mindenár.hu egy hónapja írt arról, hogy 20 százalék eltérés is lehet a kilós egységár alapján. Az akkori kínálatban 1,99 – 2,5 ezer forint között volt a kilós ár, mára azonban feljebb mentek az árak. 

A heti akciós kínálatban a legalacsonyabb kilós ár az 51 grammos Rudinál jön ki, a Tescóban és a Reálban is 109 forint, így egy kiló 2137 forint. 

Sokszor a több darabból álló csomagoknál lejjebb megy az egységár, ám ez a logika most megdől. A Lidlben kapható 6 darab 30 grammos Túró Rudiból álló csomag 429 forint, ami 2380 forintos egységárat jelent.

Forrás: Mindenár.hu

A Tescóban ugyanez 479 forint, a tízdarabos pedig 799 forint, mindkettő kilonként 2660 forintra jön ki.  Egy hónapja a legolcsóbb 8 darab 30 grammos Rudiból álló szett került 449 forintba.

A Pennyben a szintén 30 grammos Retró Rudi darabja 79 forint, kilónként 2633 forint, a Coopokban pedig a sima 30 grammos Rudi darabja 85 forint, ami 2800 forint feletti kilós árnak felel meg. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

A szombati nőnap alkalmából a Mindenár.hu a héten a virágokból és a desszertekből válogatott. Érdemes körülnézni, mert komoly különbségek adódhatnak. 

A boltláncok készültek: nagy a választékban tettek az akciós kínálatba édességeket, ám az árakban vannak komolyabb különbségek. 

Grammok, forintok

Ott van mindjárt a márkás csokik táborából a Merci. Különböző kiszerelésben kaphatóak, ezért a kilóra vetített ár alapján lehet rangsorolni.

Az Interspar 1799 forintért adja a 400 grammos verziót, a 250 grammos doboz az Auchanban 949, a Tescóban szombatig 999 forint, míg a 200 grammos az Aldiban 649 forint. A kilós egységár alapján a következő a sorrend: az Aldi 3245 forintra jön ki, ez a legkedvezőbb, míg a többieknél az egységár 3796-4448 forint. 

Az ismert márkás termékek közé tartozik a Raffaello is, amelyből a 150 grammos dobozt a Interspar 599 forintért adja, ugyanezért a Tesco szombatig 649 forintot, a Reál pedig 699 forintot kér. Így a kilós ár közel 4000 forinttól 4700 forintig terjed. 

A diszkontok többek között pralinékkal jöttek ki nőnapra. A Pennyben 160 grammos dessszertet 319 forintért, a Lidlben negyedkilós belga pralinét 549 forintért lehet kapni, az Aldi trüffelpralinéjából pedig 699 forintba kerül 200 gramm. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Jól teljesítettek a magyar csokicégek: jóval több termékük ment külföldre, ennek ellenére még mindig több csoki érkezik külföldről. 

Érdekes csokitendenciák rajzolódnak ki az agrárium tavalyi mérlegéből. Az Agrárpiaci Információk havilap friss száma többek között a magyar mezőgazdaság tavalyi külkereskedelméről ír, az egyik legérdekesebb adatsor pedig Magyarország csokoládémérlegét mutatja be.

múlt év első 11 hónapjában az agrárium 4,175 milliárd eurós behozatalából 164 millió euró értékben csokoládé érkezett az országba. Azaz – árfolyamtól függően – 11 hónap alatt 49-51 milliárd forintért jött külföldi csoki az országba, ami az előző évhez képest 13 százalékos növekedést jelent.

Közben a magyar csoki faragott hátrányából: tavaly január és november vége között 131 millió euró értékű magyar csoki landolt külföldön, ez – árfolyamtól függően – közel 40 milliárdos csokiexportot jelent, ami euróban mérve nagyon jelentős, 60 százalékos növekedének felel meg éves szinten. 2012 azonos időszakában a 81 millió eurós magyar csokiexporttal szemben 145 millió eurós import állt, a mérleg tehát a jelentősss exportnövekdés miatt 33 millió euróval (durván 10 miliárd forinttal) javult.  

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?