mindenár.hu

A Tesco nyitva marad vasárnap – csak másképp

A vasárnapi boltzár ellenére elérhetőek lesznek aznap például a Tesco termékei. Ugyanis az online üzletek nyitva lesznek, márpedig ezen a téren a online vásárlásban a Tesco jár az élen, ráadásul a vasárnapi boltzár felpörgetheti az online kereskedelmet. Nem véletlen, hogy az Auchan is jelezte, hogy létrehozza az online boltját. Vélhetően a webbolttal szintén rendelkező CBA, valamint a kisebb szereplőnek számító, ám a házhozszállítást szinte elsőként megindító GRoby is jobban koncentrál majd a meglévő webboltjának fejlesztésére, és a többiek is beszállhatnak idővel.  És a mozgóboltok megjelenése sem kizárt. Egy lehetséges forgatókönyv a Mindenár.hu-tól. 

A parlament kedden elfogadta a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló törvényt. A jogszabály lényege, hogy a legtöbb boltnak zárva kell lennie 2015. március 15-e után. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és ünnepnapokon 5 és 12 óra közt lehetnek nyitva, az újságosok és virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig sportrendezvények ideje alatt. A törvény hatálya nem terjed ki a gyógyszertárak, a benzinkutak, a reptéri boltok, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon lévő üzletek nyitva tartására, a büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban zajló kereskedelmi tevékenységre, valamint a piacokra, vásárokra sem.

tesco

A tilalom nem vonatkozik a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelemre, a vendéglátásra, a világörökségi területen lévő üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és fürdőszolgáltatást kiszolgáló kereskedelemre sem. Van egy gumiszabály is: lehetőség lesz arra, hogy egy kormányrendeletben az adott település vagy településrész sajátosságaira való tekintettel eltérő szabályokat is megállapítsanak. Azaz lehetnek kivételek. Közben kormánypárti képviselők benyújtottak egy javaslatot, amely szerint a vasárnap dolgozóknak 100 százalékos bérpótlékot kell kapniuk. 

Vásárlók válaszolnak

A vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról már sokan, sokat írtak. Többek között elhangzott szakmai szervezetek részéről, hogy elbocsátások várhatóak a kiskereskedelemben.

Szó volt arról is, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a veszteséges működés tilalma a külföldi boltláncokat érintik érzékenyen, valamint az eddig megjelent becslések a termékek drágulását sem zárják ki az említett lépések miatt.  A lépések kétségtelenül kedvezőtlenül érintik a kereskedőket, mivel azonban a törvény átment, felesleges azon elmélkedni, hogy jó vagy rossz a lépés, az intézkedésre úgyis a vásárlók adják meg a választ.

Miért jó ez a Tescónak?

A vasárnapi boltzár bevezetése valószínűsíthetően a Tescónak kedvez abból a szempontból, hogy a brit áruházlánc már régóta bevezette az online vásárlást és a házhozszállítást biztosító szolgáltatását, amellyel a többiek előtt jár. A CBA-nak is van hasonló szolgáltatása és webboltja, de a Tesco több erőforrást fektetett ebbe az üzletágba eddig, és jó eséllyel ezt csak fokozni fogja a jövőben. Annál is inkább, mert az Auchan magyarországi vezérigazgatója, Dominique Ducuox az Indexnek adott interjújában azt mondta, a francia áruházlánc az online területen terjeszkedik a jövőben. Az online boltnak ugyanis nincs nyitva tartási ideje, és a házhozszállítást sem korlátozták. A vasárnapi munkavégzés tiltásáról szóló, a parlament asztalán lévő törvény sem feltétlenül szab ennek gátat, mivel egy hónapban két vasárnap dolgozhatnak az alkalmazottak, ráadásul a még el nem fogadott javaslat szerint 100 százalékos bérpótlékot kapnának. 

Az online kereskedelmet tehát nem érinti a vasárnapi boltzár, és vasárnap az online boltok vállalnak kiszállítást. Tehát az, aki vasárnap szeretne vásárolni, megteheti. Igaz, ehhez előre meg kell mondania, mit kér aznapra. Mindenesetre az biztos, hogy az online vásárlások forgalma eleve növekszik, a Mindenár.hu  szerint pedig a vasárnapi boltzár erre még rátehet egy lapáttal. A Mindenár.hu szerint elméletileg az is elképzelhető, hogy a házhozszállítást végző furgonokból akár azok is vásároljanak, akik nem rendeltek. Lényegében mozgóbolttá alakulhatnak a házhozszállítást végző autók. 

Mozgóboltok régről

Mozgóboltok régről – Forrás: Wikipedia

Mondjuk egy vásárló rendelt a Tescóból vasárnapra pár dolgot, de a furgonokba a legnépszerűbb élelmiszerekből többet pakolnak, így az adott házban lakók, ha szükségük van valamire, és van is olyan termék a furgonban, akkor minden votábbi nélkül megvásárolhatnák. Ez persze csak elméleti lehetőség, de elképzelhető. 

Persze az online bolt létrehozása, valamint a kiszállítás komoly erőforrásokat, befektetést igényel elsősorban logisztikai szempontból, de az egyre élesedő verseny miatt várhatóan a többi áruházlánc is lépéseket fog tenni ezen a téren. A Mindenár.hu szerint a CBA vagy akisebb szereplőnek számító, de a házhozszállítást  már a Tesco előtt is biztosító GRoby is nagyobb hangsúlyt helyezhet majd az online webboltjára, és könnyen lehet, hogy a többi áruházlánc is bevezeti ezt a szolgáltatást. 

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Mi az a csoki? Melyik csoki jobb vagy rosszabb? – Mindenár.hu-iránytű

Figyelj oda: legyél te is kenyérellenőr!

Megnézik, mit eszünk

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

 

 

Kólák versenye – hol olcsóbb?

Az ünnepi készülődés jegyében a Mindenár.hu ezúttal az akciós kólák árát vetette össze. Érdekes eredmény született. 

A kólaliga két nagyágyújának akciós versenyzői léptek a ringbe a Mindenár.hu összeállításban: a Pepsi és a Coca-Cola mérkőzött meg egymással. 

A kétliteres Pepsi 275 forintért hozható el a Tescóból az év végéig, a többi lánc egyelőre nem tette akciós listára ezt a terméket. A Coca-Cola kétliteres verziói több boltláncban is megjelentek, de drágábban. A Lidl és az Auchan 339 forintot kér érte, a Tesco pedig 345 forintot számláz. (A Tescóban és a Lidlben szerda estig él az akciós ár.) A CBA-ban a 2,5 literes Coca-Cola van akcióban, 379 forintért adják.  

(tovább…)

“Spekulatív” keksszel támad a CBA

A közösségi oldalakon (Facebook, Tumblr) terjed egy meglehetősen vicces kép, amely szerint a CBA “Spekulatív vajas kekszet” árul. 

Persze nincs szó semmilyen spéci, valóban spekulatív termékről, feltehetően fordítási hiba történt. Az érintett keksz neve németül “Feinster Spekulatius”, ami magyarul vajas-mandulás, vajas-gyömbéres keksznek felel meg.

 

Spekulatív lenne? Aligha - Forrás: Facebook

Spekulatív lenne? Aligha – Forrás: Facebook

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Mi az a csoki? Melyik csoki jobb vagy rosszabb? – Mindenár.hu-iránytű

Figyelj oda: legyél te is kenyérellenőr!

Megnézik, mit eszünk

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Eltűntek a legolcsóbb Túró Rudik

Most megint a Túró Rudiról lesz szó, mivel lélektani határ fölé drágult. 

A legnépszerűbb élelmiszereink egyike, a Túró Rudi rendszeres szereplője a Mindenár.hu árkörképeinek. Ezúttal is több áruházlánc jelent meg a maga Túró Rudi-akciójával. A legismertebb márka termékei különböző méretben és csomagban kaphatóak a jövő hét közepéig tartó akciós héten,  éppen ezért a kilóra vetített ár alapján rangsorolhatóak az édességek. 

Forrás: Mindenár.hu

A válogatott – Forrás: Mindenár.hu

A Mindenár.hu árkörképéből kiderül, hogy valamennyi boltláncban az akciós Túró Rudi kilónként több mint 2 ezer forintért kapható, holott a korábbi hetekben azért többször előfordult, hogy 2 ezer forint alatt volt a legalacsonyabb kilós ár, igaz, az elmúlt időszakban is rendre voltak 2,3-2,8 ezer forintos kilós árak. 

A heti versenyt egyébként a Spar nyerte, 10 darabos csomagban ad 36 grammos Rudikat, ami 2080 forintos kilós árnak felel meg. Ugyenezt a pakkot a Tesco 799 forintért kínálja, így a kilós 2,2 ezer forintos összeget jelent. Az Aldiban szombat esti lehet 399 forintos akciós áron kapni a 6 darab 30 grammos Rudit tartalmazó csomagot, ami szintén 2,2 ezer forintra jön ki.  Az egydarabos 51 grammos szeleteket a CBA-ban és a Pennyben lehet kapni egyaránt 119 forintért, ami 2,3 ezer forintot tesz ki kilónként. 

Meg kell még említeni a Lidl saját, prémium márkás Túró desszertjeit: a 2 darab 30 grammos édesség összesen 149 forintba, kilónként közel 2,5 ezer forintba kerül. 

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Mi az a csoki? Melyik csoki jobb vagy rosszabb? – Mindenár.hu-iránytű

Figyelj oda: legyél te is kenyérellenőr!

Megnézik, mit eszünk

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

 

Mi az a csoki? Melyik csoki jobb vagy rosszabb? – Mindenár.hu-iránytű

Jön az édességszezon, Mikulás, karácsony. Érdemes végigvenni, mitől csoki a csoki, mire jó, mi az a fehér réteg rajtuk, melyiket érdemes elkerülni, és mi a drága bennük – csokiiránytű a Mindenár.hu-tól

A csokiszezon egyértelmű jele, hogy a boltláncok rengeteg Mikulás-figurát, Mikulás-csomagot küldtek az akciós kínálatba, az árak pedig nagyon széles sávban szóródnak. A boltláncok árait összehasonlító Mindenár.hu árkörképe szerint 85 grammos alapcsomag már elérhető 159 forintért, a 100-300 grammos Mikulás-pakkok 200-650 forint között szóródnak, az ár elsősorban a csomagban lévő csokoládék márkájától, összetételétől függ. Az egyes termékek és csomagok árkülönbségeit jól mutatja az egyik legnépszerűbb termék, a húsvéti szezonban is rendre főszerepet játszó Kinder tojás ára: szerda estig a Tescóban 168 forint, miközben az Auchan 179 forintért adja, az Aldiban azonban már 235 forint. Tehát ugyanaz a termék 40 százalékkal is drágább lehet. 

Tojások jobb felső sarkában látható szám az akció hátralévő napjainak számát mutatja – Forrás: Mindenár.hu

A különböző édességek, csokoládék árában látható különbség leginkább a beltartalommal magyarázható, éppen ezért érdemes áttekinteni, mitől csoki a csoki, mi a bizarrul hangzó bevonómassza, mi az a nugát. Lássuk a Mindenár.hu csokiiránytűjét, amelyet a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakembere, Szigeti Tamás segítségével állítottunk össze.  

A lényeg: az igazi csokoládé alapanyaga a kakaóbab, a kakaócserje neve pedig: teobroma cacao. 

Hogyan készül? Mik az arányok?

A kakaóbab húsának az őrleményéből készül a kakaópor, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. Amikor a csokoládét készítik, akkor a zsírmentes, száraz kakaóport és a kakaóvajat különböző arányban használják. (Van csak teljesen száraz, zsírmentesített kakaópor, de a kakaóporok zsírtartalmát általában 10-25 százalék közötti zsírtartalommal állítják be. Az élelmiszerboltban pedig jellemzően száraz kakaóport árulnak.)

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikipedia

 

A szárított kakaóbabban körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom. Amikor látjuk a boltban, hány százalék kakaó van a csokoládéban, akkor a különböző ballasztanyagok és a csokoládé arányát látjuk.  A kakaóarány növekedésétől a csokoládé általában egyre sötétebb, feketébb lesz (fekete csokoládé).

Élettani hatás?

A kakaó egyéb értékes anyagaival együtt kedvező élettani hatást fejthet ki. Ez azonban főleg a fekete csokihoz köthető, mert az tartalmazza igazán nagy mennyiségben a következő anyagokat: a csokoládéban található többek között két nagyon fontos alkaloida, az egyik a teobromin, a másik pedig a koffein (ezek a kávéban is megtalálhatók, csak ott a koffeinből van több, míg a kakaóban a teobrominból). Ezek az idegrendszerre, a figyelemre, éberségre gyakorolhatnak hatást, szűkítik a gyomorereket és tágítják az agyi ereket, serkentik a szívműködést, a légzést – fogalmazott Szigeti. 

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikipedia

A kakaóban egyéb fontos anyagok vannak: redukáló alkaloidok és polifenolok, ez utóbbiak akár a kakaóbab tömegének húsz százalékát is kitehetik, és mindezek a vegyületek a kakaóporral, kakaóvajjal együtt adják azt a nagyon kellemes ízt és illatot, amely a kakaóra jellemző.  A kedélyállapotot is nagyban javítja. Önmagában a finom íz olyan agyi folyamatokat indít meg, amelyek révén felszabadulnak a boldogsághormonok.

Csokoládé versus kakaómassza – a kulcs az olvadáspont

Az igazi kakaóból készült csokoládénak az olvadáspontja általában magasabb, mint az egyéb növényi zsírokat tartalmazó csokoládéké. A nem igazi csokoládéban ugyanis kakaóvaj helyett (a kakaóbabból származó zsiradék helyett) egyéb növényi zsiradékot használnak. Ezeket a termékeket nevezik kakaó-bevonómasszának, azért is nevezhetik így, mert a kakaótartalmuk kakaóportól származik.

Miért fehér a fehér csoki?

Azért, mert nincs benne kakaópor, csak kakaóvaj.

Mi nevezhető csokinak?

Az, ami legalább 35 százalék kakaóbabból származó összetevőt tartalmaz. Ebből a kakaóvaj arányának 15 százaléknak kell lennie. (A kakaóvaj rendkívül drága, éppen ezért szokták kispórolni a csokoládéból)

Három alapvető csokoládéfajtát különböztetünk meg:

  1. fekete- vagy étcsokoládé, amelyben nincs tej
  2. világosabb csokoládé, amelybe tejport, tejszármazékot tesznek, ez a tejcsokoládé, ennek a cukortartalma is nagyobb lesz
  3. fehér csokoládé: ebbe nem tesznek kakaóport, csak kakaóvajat

Még a fekete csokiban is van cukor!

Az étcsokoládé kakaómasszából (kakaópor és kakaóvaj), némi tejből származó vajból és cukorból áll. Ez utóbbi anyagok azért szükségesek még a 100 százalékos csokiba is, mert az egyébként kellemes kakaóaromát egy rendkívül keserű fedőíz nyomná el, a csoki nem lenne élvezhető.

Mit szoktak még tenni a csokiba?

Nem szükségszerűen, de szoktak bele tenni lecitint is (az agysejtek egyik alkotórésze). Fontos vegyületről van szó: az agyműködési zavarok esetén gyógyszerként is szokták adni. A csokihoz azért adják hozzá, mert javítja annak állományát és értékesebbé teszi.

Mi az a fehér réteg a felszínen?

Tárolásakor az igazi csokoládé felszínére ki szokott ülni egy vékony, fehér réteg. Szigeti Tamás elmondta, ez azért van, mert amikor a csokoládét gyártották, a megszilárdulásakor nem végezték el az úgynevezett temperálást, (egy ellenőrzött hőmérséklet-melegítési program), amelynek során a kakaónak az összetevői egy kristályosodási folyamaton mennek keresztül. Ez az, ami a csokoládé érzékszervi tulajdonságait nagyon kedvezővé teszi, ahogy a készítményt kívánatossá, fényessé, a hőnek ellenállóbbá, és egyöntetű, mély, barna színű, fényes felületet eredményez – értelemszerűen a drágább csokikon.

Ha nem így történik, akkor nem lesz annyira ropogós, friss az érintése, és a tárolás során hamarább kiül a felületére a benne található kakaóvaj. Ez azonban nem más, mint a kakaóvaj! Nem penész, és nem ártalmas, sőt a csoki minősége sem rosszabb tőle.

Kutyáknak adni tilos!

Kutyáknak szigorúan tilos csokoládét adni, ugyanis a teodromintól elpusztulhatnak, egy tíz dekás csokival meg lehet ölni egy közepes kutyát. A szívüket túlzottan felpörgeti, kifárasztja. A kutya egyébként nagyon szereti, meg is enné, ezért kell rá különösen vigyázni!

Mi a különbség a csokoládé és a nugát között?

A kakaóport a nugátban pörkölt mogyoróliszttel (esetleg dióliszttel) szokták helyettesíteni (a kakaóvaj megmarad, ha azt is helyettesítik – mondjuk margarinnal – akkor az már nem nugát).

Mi a legjobb szerintünk…

Ha például egy csoki 35 százalék kakaóbabot tartalmaz, akkor a további 65 százalék növényi zsír és cukor. Tehát a keserűbb, minél feketébb csokoládé kevesebb szénhidrátot tartalmaz – érdemesebb ezeket választani, még akkor is, ha drágábbak.

 Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Figyelj oda: legyél te is kenyérellenőr!

Megnézik, mit eszünk

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Nagyon fontos lesz a szombat

A Pénzcentrum.hu a GfK Piackutató adataira hivatkozva azt írja, hogy vasárnapra esik a forgalom 9 százaléka, vagyis éves szinten százmilliárdos nagyságrendű forgalomról van szó. Ez nyilvánvalóan nem fog eltűnni a piacról, hanem más napokon csapódik majd le.

A Mindenár.hu előrejelzése szerint leginkább péntek és szombat viheti el a vasárnapra jutó forgalom nagy részét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a már most is éles versenyben lévő boltláncok még nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a hét végére.

A hétvégi akciók már most is igen vonzóak, ez nem is csoda, hiszen a hét napjai közül szombatra esik a forgalom 23 százaléka, vasárnapra pedig a már említett 9 százalék, a péntek részesedése pedig 16 százalékos. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes heti forgalom 48 százaléka, vagyis közel a fele.

Ha valóban lesz vasárnapi korlátozás, akkor a vasárnapi vásárlások egy része feltehetően a nyitva maradó kisebb boltokban jelenik meg, de jó eséllyel – a még el nem fogadott – törvényjavaslat szerint kötelezően zárva tartó boltok minden meg fognak tenni azért, hogy elcsábítsák a vásárlókat. Persze a vasárnapi forgalom egy részére a mentességet kapó kisebb boltok is pályáznak, ehhez azonban az kell, hogy versenyképes árakat kínáljanak. És akkor még nem beszéltünk az online hatásról, vagyis arról, hogy az online boltok forgalmára milyen hatást gyakorol majd a vasárnapi boltzár. 

A vasárnapi boltzár mellett a nagy áruházláncokra kivetett jelentős élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a veszteséges működés tiltása miatt az is elképzelhető, hogy a láncok franchise-rendszer kialakításával, bővítésével válaszolnak majd. 

“Szarok a pihenésre, azért nem fizetnek”

A vasárnapi nyitva tartás korlátozása napok óta lázban tartja a közvéleményt, ráadásul a politikusok álláspontja sem egyértelmű. Most a leginkább érintetteké, azaz a vásárlóké és az eladóké a szó. Bár akadnak, akik elutasítják a boltzárat, sokaknak közömbös a dolog. 

A vasárnapi boltzár továbbra is napirenden van, egyelőre nem tudni, lesz-e belőle valami. A még el nem fogadott tervezet szerint a 400 négyzetméteresnél kisebb boltok mentesülnének a boltzár alól, míg a nagyobbaknak be kellene zárniuk. Az élelmiszerárakat hetente összehasonlító Mindenár.hu arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a vasárnapi boltzárról, a kisebb és nagyobb boltokról a vásárlók és a dolgozók. (Sajnos mindenki név nélkül nyilatkozott, mondván, a politika is vastagon benne van ebben a vitában.)

“Mondhatnak akármit, a pici bolt egyszerűen drágább – ott csak akkor vásárolok, ha muszáj. Például a tej 220-250 forint literenként, miközben egy százassal olcsóbban megkapom a Tescóban vagy a Sparban” – mondta a Mindenár.hu-nak egy, a XI. kerületben élő családapa.

“Mondhatjuk, hogy támogatom, mondhatjuk azt is, hogy nem – teljesen közömbös számomra, mert nem szoktam vasárnap vásárolni. Ha nagyon kell valami az lesz a kisebb boltban, ahová egyébként sose járok. A hét többi napján ugyanis az Aldiban, Intersparban és a Tescóban vásárolok, mindegyik közel van” – fogalmazott egy másik, szintén 40 éves az újbudai Intersparba menet.

Fotó: Sxc.hu

Egy, a párjával a 13. kerületben élő férfi pedig arról beszélt, hogy nem érdekli a vita. Eddig sem vásárolt vasárnap, ezután sem fog. Ami kell, azt megveszi a környékbeli kisebb boltokban. Ezek jellemzőek olyan boltok, amelyek amúgy sincsenek nyitva vasárnap, például zöldséges és hentes. “A többi cuccot pedig kihozza neki a Tesco” – tette hozzá a házhozszállítási szolgáltatást megemlítve. Egy, harmadik gyermekét váró káposztásmegyeri édesanya azt mondta: “Nem foglalkoztat a vasárnapi boltzár. Mostanában a nagyobb bevásárlást a Lidl-ben intézem, mert az van legközelebb, és gyorsan lehet végezni, nem megy rá több órám, mint például régen az Auchanban, két-három óra volt egy bevásárlás, most ez a Lidlben fél óra alatt megvan. A zöldségfélét hétközben az újpesti piacról, a húst pedig a hentestől szerzem be. Összességében nem érint az esetleges boltzár. Megoldom a többi napon a vásárlást. Ha nagyon kell valami, arra lesz bolt, de ott van végső soron a szomszéd is.”

A boltzár alól mentesülő kisebb boltokról azt mondta, olyanokba csak nagyon apróságokért mennek, például, ha kifogyott a só. Persze a férjem is lemegy, ha hirtelen elfogy a sör meccs alatt. “Szóval ezekbe a kisebb boltokba nem mentem eddig, és a jövőben sem fogok” – közölte az édesanya.

Fotó: Sxc.hu

Egy 30 körüli fiatalember, aki szintén a XIII. keürletben él, azt mondta, klasszikus kisboltokban ritkán szokott vásárolni, leginkább azért, mert kis választék mellett drágán adják a dolgokat. “Szóval általános élelmiszert inkább normális Sparokban és hasonlókban szoktam vásárolni, de mondjuk zöldséget és húsokat rendszeresen szoktam kifejezetten zöldségesnél és henteseknél venni, mert sokszor ezekben jobb árut kapok, mint egy nagyobb lánc boltjában. Alapvető élelmiszereket nem szoktam kisboltokban venni, nem is tudom, hogy vannak-e még egyébként nem éjjel-nappali profilú, klasszikus kisboltok” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy a vasárnapi boltzárral egyáltalán nem ért egyet, függetlenül attól, hogy nem érinti.

A vásárlókat – legalábbis a Mindenár.hu által megkérdezetteket – nem érinti érzékenyen az esetlege boltzár. A kisebb boltokat eddig is elkerülték, és a jövőben is el fogják. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a kieső vasárnapi forgalom szerény része fog lecsapódni náluk, a vásárlók a többi napon a nagyobb választékot, esetleg kedvezőbb árakat biztosító boltláncok egységeit keresik majd fel.

 A másik oldal

A vásárlók mellett az kérdésben a bolti dolgozók vannak főszereplők, ők is megosztottak a kérdésben. A Mindenár.hu-nak szintén név nélkül nyilatkoztak egy budai Tesco-egység dolgozói. “Szarok a pihenésre, azért nem fizetnek. Se a Tesco, se más. Ha otthon vagyok, azzal csak megy a pénz, ha dolgozom, akkor meg bejön. Ez ilyen egyszerű”  – mondta egyikük, aki három éve dolgozik a Tescóban. Arra a kérdésre, hogy tartanak-e a vasárnapi boltzár miatti elbocsátástól azt mondták, nem tudják mi lesz, de mindenesetre igenis tartanak tőle. “Mindenki el tudja dönteni akar-e melózni vagy nem akar. Én akarok” – mondta. Hiába lesz nyitva, a Meki sem tud mindenkinek munkát adni”  – utalt arra, hogy a McDonald’s elképzelhető, hogy lenne munka, és várhatóan az éttermei az esetleges boltzár ellenére is nyitva lesznek.

Az Auchanban több mint egy évtizedet lehúzó anyuka azt mondta: “Bár már nyugdíjban vagyok, sok barátnőm még dolgozik ott, ők egymást közt és velem is rendszeresen beszélünk a dologról, mióta megszületett a törvényjavaslat” – fogalmazott. A volt kollégáim megosztottak a kérdésben. “Sok dolog szól mellette. Például vasárnap alapvetően nyugisabb, nincs annyi szállítás az áruházba, nincs akkora pörgés, ezáltal könnyebb a munka. A családosoknak jól jönne a szabadnap, ahogy a fiataloknak is, mert akkor szombaton is elmehetnek mulatni. Mindazonáltal mindenkinek jól jön a vasárnapi magasabb kereset” -sorolta a legfontosabb szempontokat. Azt is elmondta, a beosztás úgy készül, hogy mindenkire jut vasárnapi munka, nincsen olyan, hogy egyes kollégák “rámenjenek a vasárnapi műszakokra”. Összességében van hátránya, de a vasárnapi nyugisabb tempó és a magasabb bér feledteti ezt.

Fotó: Sxc.hu

“Már hozzászoktam, hogy vasárnap is dolgozom. Enélkül kevesebb lenne a pénzünk – mondta a Délmagyar.hu-nak név nélkül az egyik szegedi hipermarketben több mint 10 éve hipermarketben dolgozó nő. Rotációban dolgoznak vasárnap, a lehetőségért nincs tülekedés, de azért sokan elvállalják, mert 50 százalékos pótlék jár érte. A szintén szegedi Árkád egyik boltjában az alkalmazottak azt mondták, szívesen otthon maradnak hétvégén is, ha nem csökken a bérük. “Legyen a családé a vasárnap, de ne az óraszámunk rovására” – mondta a Délmagyar.hu-nak a neve mellőzését kérő nő. Megjegyezte, a parlamentben csak beszélnek, de nem tudják, a vasárnapi zárva tartás hogyan hat a dolgozókra.

Az auchanos múlttal rendelkező nyugdíjas anyuka azt még hozzátette a szombat összehasonlíthatatlanul macerásabb munka szempontjából, mint a vasárnap. “Van tapasztalatom a kérdésben. Dolgozóként sem akarnám, de vásárlóként nem akarom tudni, hogy mi lesz szombaton, ha lesz boltzár, de szerintem maga se” – zárta a beszélgetést utalva a várható tolongásra.

(A vásárlókkal, dolgozókkal a múlt szombaton és vasárnap beszélgettünk, azóta kiderült, hogy a kormány egy egy törvényjavaslattal megtiltaná a legnagyobb külföldi áruházláncoknak a veszteséges működést.) 

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Itt a hatósági rizstoplista

A élelmiszer-biztonsági hatóság rizseket tesztelt, a versenyzők közül egy volt, amelyik képtelen volt megfőni. Szinte minden más rendben volt. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “A”, “B” ketagóriájú, valamint jázminrizseket vizsgált. Az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokon túl élelmiszer-minőségi és kedveltségi szempontokat is figyelembe vették az ellenőrök és tesztelők. A kedveltségi vizsgálatba a szakemberek mellett a gyártókat, fogyasztókat is bevonták – írja a hivatalos blogján a hatóság.

rizs

Fotó: Wikipedia

A vizsgálatban 34 rizs erepelt, és mindegyik átment a vizsgán. Az elkészített minták minden esetben követték az általános főzési metódust: húszperces elkészítési idő, ezalatt főzés, fedő alatt párolás és pihentetés történik. Egy termék esetében azonban a rizsszemek nem főttek meg a megadott idő alatt.

A teszt eredménye pedig a következőképpen alakult:

(tovább…)

Hány forint jut a vasárnapi nyitva tartás főszereplőire – a boltosokra?

A boltok újra napirenden vannak, ennek örömére a Mindenár.hu újból elkészítette a boltláncok rangsorát az egy dolgozókra jutó bevétel alapján. Ez különösen fontos most, amikor a vasárnapi nyitva tartás esetleges korlátozása miatt a szakmai szervezetek jelentős elbocsátásokat helyeztek kilátásba. 

Az elmúlt hetekben fókuszba kerültek a magyarországi boltláncok, egyfelől a vasárnapi nyitva tartásról szóló törvényjavaslat, másrészt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tervezett jelentős emelése, harmadrészt pedig a veszteséges működés megtiltására vonatkozó – a parlamenthez kedden benyújtott –  törvényjavaslat miatt. Mindkét lépés érzékenyen érintené a legnagyobb, külföldi kézben lévő boltláncokat, ám egyelőre egyik tervezetet sem fogadták el.

A tervezetek kiverték a biztosítékot,  a vasárnapi nyitva tartásról szóló vita során a kereskedőket összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség tiltakozott a lépés ellen, és jelentős elbocsátást helyezett kilátásba arra az esetre, ha valóban életbe lépne a korlátozás. A Demján Sándor üzletember vezette Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége pedig szintén tízezres elbocsátásokról beszélt, egyúttal népszavazást sürgetett az ügyben.

Egy Aldi és egy Lidl a Nagytétényi úton egymással szemben - Forrás: Google Maps/StreetView

Egy Aldi és egy Lidl a Nagytétényi úton egymással szemben – Forrás: Google Maps/StreetView

A vasárnapi nyitva tartásról szóló vita apropóján különösen érdekes, hogy egy-egy dolgozó mekkora összeget termel, ezért a boltláncok árait rendszeresen összevető Mindenár.hu – az előző évhez hasonlóan – ebből a szempontból rangsorolta az áruházláncokat. (A Mindenár.hu nem foglal állást a külföldi vagy a magyar láncok működését, hatékonyságát illetően, pusztán a tényadatok alapján készítette el a listát.)

A Mindenár.hu az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisában szereplő céges beszámolók alapján azt vizsgálta, hogy az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, Spar és a Tesco mekkora nettó árbevételt ért el tavaly és mennyi volt az egy dolgozóra jutó forgalom.

Az összevetésben eredetileg nem szerepeltek a magyar kézben lévő, franchise-rendszerben működtetett láncok (CBA, a Coop és a Reál) adatai. A három lánc azonban kedden – pont a vasárnapi boltzárról szóló vitához hozzászólva – az MTI-vel közölte összesített tavalyi adatait, így az elemzésben azokat is  figyelembe vettük.

A vizsgált hat áruházlánc 2013-ban összesen 1724 milliárd forintos nettó árbevételt ért el az Opten-adatok szerint, vagyis egy-egy lánc átlagosan 287 milliárd forintos bevételre tett szert. A hat érintett boltlánc a létszámadatok szerint közel közel 50 ezer – egész pontosan 49 702 – embernek ad munkát.

Növekedés 

Az Opten adatai szerint tavaly a legnagyobb nettó árbevételt a Tesco érte el, a 600 milliárd forintos összeg lényegében megegyezik az egy évvel korábbival. (A Tesco pénzügyi évet tart nyilván, így a 2013. március 1-jétől 2014. február 28-ig elért bevétel szerepel az elemzésben.)

A Spar a második helyen áll 384 milliárd forintos 2013-as nettó árbevételével, ami 8 százalékos javulást jelent 2012-hoz képest.  Az Auchan szintén közel 8 százalékkal 272 milliárd forintra növelte nettó árbevételét.

Utánuk következnek a diszkontok, a Lidl 227 milliárdos tavalyi nettó árbevétele 13 százalékos növekedést jelent. Az Aldi 15 százalékkal 80 milliárd forintra növelte nettó forgalmát, míg a Penny 160 milliárd forintos nettó bevétele 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Az áruházláncok adatainál figyelembe kell venni, hogy a forgalomnövekedésben fontos játszik a terjeszkedés, azaz az újabb boltok megnyitása növelte a bevételt. (Az adatok a fenti infografikán láthatóak áruházra bontva.)

Mennyit termeltek fejenként?

Na akkor lássuk a dolgozókat! Az érintett, közel 50 ezer embert foglalkoztató boltláncok összbevétele tehát 1724 milliárd forint volt, így egy dolgozóra jutó nettó árbevétele átlagosan 34,7 millió forint volt.

Útban Budaörsre - Forrás: Google Maps/StreetView

Útban Budaörsre – Forrás: Google Maps/StreetView

Az egy főre jutó nettó árbevételt nézve a Lidl áll az élen, egy dolgozójára 57 millió nettó árbevétel jutott. A Pennynél ugyanez az összeg 47 millió, az Aldinál 46 millió forint.

Az Auchanban több mint 42 millió forintra rúgott az egy munkatársra eső bevétel, a Tescóban közel 30 millió, a Sparban pedig 27 millió forint volt ez az összeg. A három magyar kézben lévő, összesen több ezer kisebb alapterületű boltot is működtető boltlánc – ahogy azt az MTI-vel kedden közölték – tavaly összesen 1441 milliárd forintos bevételt ért el, és 77 ezer embernek adtak munkát. Így az egy főre jutó bevétel 18,7 millió forintot tesz ki náluk. A három magyar lánc nem közölte, hogy bruttó vagy nettó bevételről van szó: az 1441 milliárdos bevételt bruttó összegként vettük figyelembe, ha nettóról lenne szó, akkor alacsonyabb lenne az összeg. (A Mindenár.hu egyébként korábban a 2012-es adatok alapján is elkészítette a listát, erről itt olvashat bővebben.)

Más és más

Fontos megjegyezni, hogy az egy főre jutó bevétel nem jelenti azt, hogy az egyik vagy másik lánc jobb vagy rosszabb, csupán azt mutatja meg, hogy egy dolgozóra mekkora bevételt jutott. A boltláncok közötti különbség az alapvetően eltérő üzleti koncepcióból ered. A Mindenár.hu kérdésére korábban a Tesco kommunikációs osztálya azt válaszolta: “áruházainkban a vásárlási élmény, a szolgáltatás minősége magasabb, mint egy diszkont esetében”.

Arról van szó, hogy az Auchan, Spar és Tesco hipermarketeiben a szolgáltatási minőségre helyezik a hangsúlyt, nagyobb a választék, a hipermarketeknek helyet adó létesítményben egyéb üzletek (drogéria, étterem, posta stb.) is megtalálható. A diszkontok nagy hangsúlyt fektetnek a saját márkás termékeikre és kisebb a választék. A franchise-rendszert működtető magyar láncok pedig rengeteg, több ezer – 1-5 főnek munkát adó – kis alapterületű bolttal vannak jelen a piacon.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

 

Legyél te is kenyérellenőr!

A kenyér legalapvetőbb élelmiszereink egyike. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen kenyeret veszünk meg a boltban. De mire kell figyelni? Milyen a jó, egészséges kenyér?

Fontos, hogy a kenyér minőségi legyen, hiszen nagy részben a kenyérfogyasztással visszük be a szervezetünknek szükséges szénhidrátot, de vitamin- és ásványi anyag bevitel is kötődik fogyasztásához. Élelmirost-tartalma pedig bizonyos betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. A finomlisztből készült termékekben jóval, sokszor 50 százalékkal kevesebb a vitamin és az ásványi anyag, mint a korpából vagy teljes kiőrlésű lisztből készült társaikban.

kenyér

Tartós egy kenyér akkor, ha legalább hat napig eláll, de ebben az esetben úgy kell forgalomba hozni, hogy romlást gátló anyagokat tesznek bele, vagy ennek megfelelően csomagolják az adott árut. Természetes minőségmegőrzés, ha kovászt tesznek a kenyérbe, hiszen ezek alapesetben tovább elállnak. Emellett jellemzőbb az állaguk, ízük is. Persze attól, mert barna a kenyér színe még közel nem biztos, hogy rozskenyeret fogunk enni, ha megvesszük. Érdemes figyelni a csomagolást, hiszen komoly szabályozás van erre is – fel kell tüntetni, miből készült a kenyér, gyakran színezőtől barna a kenyerünk, nem pedig a rozstól.

Nem csak a liszttől függ a kenyerünk, egyéb egyébként meghatározó összetevők is lehetnek benne. Találkozhatunk boltokban például többgabonás kenyérrel (ebben az esetben egyéb gabonából 5-5 százalékot kell tartalmaznia), búzacsírás, burgonyás, magos, szójás és korpás kenyér stb. 2012-ben Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzett egy vizsgálatot a különböző kenyerek minőségét illetően. A bevizsgált kenyerek közül egyébként a rozs- és a rozsos kenyerek szerepeltek a legjobban.

Mire kell figyelni a csomagoláson? Eltér az előrecsomagolt és a nem csomagolt kenyerek címkézése. Utóbbiakon jellemzően kenyércímkéket fogunk találni, amin meg kell nevezni a terméket, a nettó tömeget, az előállító vagy a forgalmazó nevét és címét. Ha a kenyér 24 óránál hosszabb ideig áll el, abban az esetben a napot is tartalmaznia kell a kenyércímkének, hogy meddig tárolhatjuk a kenyeret.

Mi ezzel úgy vagyunk, ha már ekkora a választék a kenyerek között, érdemes válogatni. Értjük ez alatt, hogy van esemény, vagy főtt étel, ami megkívánja a kevésbé egészséges, de puhább, néha-néha jobban eső fehér kenyeret, de hétköznapi étkezésekre, szendvicsekre pártoljuk a teljes kiőrlésű kenyeret, vagy a rendkívül markáns ízű, elég jól laktató rozskenyereket. Ha meg tudjuk tartani a mértéket, a kenyérfogyasztás nem válik szervezetrombolóvá.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!