mindenár.hu

Mi az a csoki? Melyik csoki jobb vagy rosszabb? – Mindenár.hu-iránytű

Jön az édességszezon, Mikulás, karácsony. Érdemes végigvenni, mitől csoki a csoki, mire jó, mi az a fehér réteg rajtuk, melyiket érdemes elkerülni, és mi a drága bennük – csokiiránytű a Mindenár.hu-tól

A csokiszezon egyértelmű jele, hogy a boltláncok rengeteg Mikulás-figurát, Mikulás-csomagot küldtek az akciós kínálatba, az árak pedig nagyon széles sávban szóródnak. A boltláncok árait összehasonlító Mindenár.hu árkörképe szerint 85 grammos alapcsomag már elérhető 159 forintért, a 100-300 grammos Mikulás-pakkok 200-650 forint között szóródnak, az ár elsősorban a csomagban lévő csokoládék márkájától, összetételétől függ. Az egyes termékek és csomagok árkülönbségeit jól mutatja az egyik legnépszerűbb termék, a húsvéti szezonban is rendre főszerepet játszó Kinder tojás ára: szerda estig a Tescóban 168 forint, miközben az Auchan 179 forintért adja, az Aldiban azonban már 235 forint. Tehát ugyanaz a termék 40 százalékkal is drágább lehet. 

Tojások jobb felső sarkában látható szám az akció hátralévő napjainak számát mutatja – Forrás: Mindenár.hu

A különböző édességek, csokoládék árában látható különbség leginkább a beltartalommal magyarázható, éppen ezért érdemes áttekinteni, mitől csoki a csoki, mi a bizarrul hangzó bevonómassza, mi az a nugát. Lássuk a Mindenár.hu csokiiránytűjét, amelyet a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakembere, Szigeti Tamás segítségével állítottunk össze.  

A lényeg: az igazi csokoládé alapanyaga a kakaóbab, a kakaócserje neve pedig: teobroma cacao. 

Hogyan készül? Mik az arányok?

A kakaóbab húsának az őrleményéből készül a kakaópor, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. Amikor a csokoládét készítik, akkor a zsírmentes, száraz kakaóport és a kakaóvajat különböző arányban használják. (Van csak teljesen száraz, zsírmentesített kakaópor, de a kakaóporok zsírtartalmát általában 10-25 százalék közötti zsírtartalommal állítják be. Az élelmiszerboltban pedig jellemzően száraz kakaóport árulnak.)

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikipedia

 

A szárított kakaóbabban körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom. Amikor látjuk a boltban, hány százalék kakaó van a csokoládéban, akkor a különböző ballasztanyagok és a csokoládé arányát látjuk.  A kakaóarány növekedésétől a csokoládé általában egyre sötétebb, feketébb lesz (fekete csokoládé).

Élettani hatás?

A kakaó egyéb értékes anyagaival együtt kedvező élettani hatást fejthet ki. Ez azonban főleg a fekete csokihoz köthető, mert az tartalmazza igazán nagy mennyiségben a következő anyagokat: a csokoládéban található többek között két nagyon fontos alkaloida, az egyik a teobromin, a másik pedig a koffein (ezek a kávéban is megtalálhatók, csak ott a koffeinből van több, míg a kakaóban a teobrominból). Ezek az idegrendszerre, a figyelemre, éberségre gyakorolhatnak hatást, szűkítik a gyomorereket és tágítják az agyi ereket, serkentik a szívműködést, a légzést – fogalmazott Szigeti. 

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikipedia

A kakaóban egyéb fontos anyagok vannak: redukáló alkaloidok és polifenolok, ez utóbbiak akár a kakaóbab tömegének húsz százalékát is kitehetik, és mindezek a vegyületek a kakaóporral, kakaóvajjal együtt adják azt a nagyon kellemes ízt és illatot, amely a kakaóra jellemző.  A kedélyállapotot is nagyban javítja. Önmagában a finom íz olyan agyi folyamatokat indít meg, amelyek révén felszabadulnak a boldogsághormonok.

Csokoládé versus kakaómassza – a kulcs az olvadáspont

Az igazi kakaóból készült csokoládénak az olvadáspontja általában magasabb, mint az egyéb növényi zsírokat tartalmazó csokoládéké. A nem igazi csokoládéban ugyanis kakaóvaj helyett (a kakaóbabból származó zsiradék helyett) egyéb növényi zsiradékot használnak. Ezeket a termékeket nevezik kakaó-bevonómasszának, azért is nevezhetik így, mert a kakaótartalmuk kakaóportól származik.

Miért fehér a fehér csoki?

Azért, mert nincs benne kakaópor, csak kakaóvaj.

Mi nevezhető csokinak?

Az, ami legalább 35 százalék kakaóbabból származó összetevőt tartalmaz. Ebből a kakaóvaj arányának 15 százaléknak kell lennie. (A kakaóvaj rendkívül drága, éppen ezért szokták kispórolni a csokoládéból)

Három alapvető csokoládéfajtát különböztetünk meg:

  1. fekete- vagy étcsokoládé, amelyben nincs tej
  2. világosabb csokoládé, amelybe tejport, tejszármazékot tesznek, ez a tejcsokoládé, ennek a cukortartalma is nagyobb lesz
  3. fehér csokoládé: ebbe nem tesznek kakaóport, csak kakaóvajat

Még a fekete csokiban is van cukor!

Az étcsokoládé kakaómasszából (kakaópor és kakaóvaj), némi tejből származó vajból és cukorból áll. Ez utóbbi anyagok azért szükségesek még a 100 százalékos csokiba is, mert az egyébként kellemes kakaóaromát egy rendkívül keserű fedőíz nyomná el, a csoki nem lenne élvezhető.

Mit szoktak még tenni a csokiba?

Nem szükségszerűen, de szoktak bele tenni lecitint is (az agysejtek egyik alkotórésze). Fontos vegyületről van szó: az agyműködési zavarok esetén gyógyszerként is szokták adni. A csokihoz azért adják hozzá, mert javítja annak állományát és értékesebbé teszi.

Mi az a fehér réteg a felszínen?

Tárolásakor az igazi csokoládé felszínére ki szokott ülni egy vékony, fehér réteg. Szigeti Tamás elmondta, ez azért van, mert amikor a csokoládét gyártották, a megszilárdulásakor nem végezték el az úgynevezett temperálást, (egy ellenőrzött hőmérséklet-melegítési program), amelynek során a kakaónak az összetevői egy kristályosodási folyamaton mennek keresztül. Ez az, ami a csokoládé érzékszervi tulajdonságait nagyon kedvezővé teszi, ahogy a készítményt kívánatossá, fényessé, a hőnek ellenállóbbá, és egyöntetű, mély, barna színű, fényes felületet eredményez – értelemszerűen a drágább csokikon.

Ha nem így történik, akkor nem lesz annyira ropogós, friss az érintése, és a tárolás során hamarább kiül a felületére a benne található kakaóvaj. Ez azonban nem más, mint a kakaóvaj! Nem penész, és nem ártalmas, sőt a csoki minősége sem rosszabb tőle.

Kutyáknak adni tilos!

Kutyáknak szigorúan tilos csokoládét adni, ugyanis a teodromintól elpusztulhatnak, egy tíz dekás csokival meg lehet ölni egy közepes kutyát. A szívüket túlzottan felpörgeti, kifárasztja. A kutya egyébként nagyon szereti, meg is enné, ezért kell rá különösen vigyázni!

Mi a különbség a csokoládé és a nugát között?

A kakaóport a nugátban pörkölt mogyoróliszttel (esetleg dióliszttel) szokták helyettesíteni (a kakaóvaj megmarad, ha azt is helyettesítik – mondjuk margarinnal – akkor az már nem nugát).

Mi a legjobb szerintünk…

Ha például egy csoki 35 százalék kakaóbabot tartalmaz, akkor a további 65 százalék növényi zsír és cukor. Tehát a keserűbb, minél feketébb csokoládé kevesebb szénhidrátot tartalmaz – érdemesebb ezeket választani, még akkor is, ha drágábbak.

 Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Figyelj oda: legyél te is kenyérellenőr!

Megnézik, mit eszünk

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!