mindenár.hu

Nagyon fontos lesz a szombat

A Pénzcentrum.hu a GfK Piackutató adataira hivatkozva azt írja, hogy vasárnapra esik a forgalom 9 százaléka, vagyis éves szinten százmilliárdos nagyságrendű forgalomról van szó. Ez nyilvánvalóan nem fog eltűnni a piacról, hanem más napokon csapódik majd le.

A Mindenár.hu előrejelzése szerint leginkább péntek és szombat viheti el a vasárnapra jutó forgalom nagy részét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a már most is éles versenyben lévő boltláncok még nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a hét végére.

A hétvégi akciók már most is igen vonzóak, ez nem is csoda, hiszen a hét napjai közül szombatra esik a forgalom 23 százaléka, vasárnapra pedig a már említett 9 százalék, a péntek részesedése pedig 16 százalékos. Ez pedig azt jelenti, hogy a teljes heti forgalom 48 százaléka, vagyis közel a fele.

Ha valóban lesz vasárnapi korlátozás, akkor a vasárnapi vásárlások egy része feltehetően a nyitva maradó kisebb boltokban jelenik meg, de jó eséllyel – a még el nem fogadott – törvényjavaslat szerint kötelezően zárva tartó boltok minden meg fognak tenni azért, hogy elcsábítsák a vásárlókat. Persze a vasárnapi forgalom egy részére a mentességet kapó kisebb boltok is pályáznak, ehhez azonban az kell, hogy versenyképes árakat kínáljanak. És akkor még nem beszéltünk az online hatásról, vagyis arról, hogy az online boltok forgalmára milyen hatást gyakorol majd a vasárnapi boltzár. 

A vasárnapi boltzár mellett a nagy áruházláncokra kivetett jelentős élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a veszteséges működés tiltása miatt az is elképzelhető, hogy a láncok franchise-rendszer kialakításával, bővítésével válaszolnak majd. 

“Szarok a pihenésre, azért nem fizetnek”

A vasárnapi nyitva tartás korlátozása napok óta lázban tartja a közvéleményt, ráadásul a politikusok álláspontja sem egyértelmű. Most a leginkább érintetteké, azaz a vásárlóké és az eladóké a szó. Bár akadnak, akik elutasítják a boltzárat, sokaknak közömbös a dolog. 

A vasárnapi boltzár továbbra is napirenden van, egyelőre nem tudni, lesz-e belőle valami. A még el nem fogadott tervezet szerint a 400 négyzetméteresnél kisebb boltok mentesülnének a boltzár alól, míg a nagyobbaknak be kellene zárniuk. Az élelmiszerárakat hetente összehasonlító Mindenár.hu arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a vasárnapi boltzárról, a kisebb és nagyobb boltokról a vásárlók és a dolgozók. (Sajnos mindenki név nélkül nyilatkozott, mondván, a politika is vastagon benne van ebben a vitában.)

“Mondhatnak akármit, a pici bolt egyszerűen drágább – ott csak akkor vásárolok, ha muszáj. Például a tej 220-250 forint literenként, miközben egy százassal olcsóbban megkapom a Tescóban vagy a Sparban” – mondta a Mindenár.hu-nak egy, a XI. kerületben élő családapa.

“Mondhatjuk, hogy támogatom, mondhatjuk azt is, hogy nem – teljesen közömbös számomra, mert nem szoktam vasárnap vásárolni. Ha nagyon kell valami az lesz a kisebb boltban, ahová egyébként sose járok. A hét többi napján ugyanis az Aldiban, Intersparban és a Tescóban vásárolok, mindegyik közel van” – fogalmazott egy másik, szintén 40 éves az újbudai Intersparba menet.

Fotó: Sxc.hu

Egy, a párjával a 13. kerületben élő férfi pedig arról beszélt, hogy nem érdekli a vita. Eddig sem vásárolt vasárnap, ezután sem fog. Ami kell, azt megveszi a környékbeli kisebb boltokban. Ezek jellemzőek olyan boltok, amelyek amúgy sincsenek nyitva vasárnap, például zöldséges és hentes. “A többi cuccot pedig kihozza neki a Tesco” – tette hozzá a házhozszállítási szolgáltatást megemlítve. Egy, harmadik gyermekét váró káposztásmegyeri édesanya azt mondta: “Nem foglalkoztat a vasárnapi boltzár. Mostanában a nagyobb bevásárlást a Lidl-ben intézem, mert az van legközelebb, és gyorsan lehet végezni, nem megy rá több órám, mint például régen az Auchanban, két-három óra volt egy bevásárlás, most ez a Lidlben fél óra alatt megvan. A zöldségfélét hétközben az újpesti piacról, a húst pedig a hentestől szerzem be. Összességében nem érint az esetleges boltzár. Megoldom a többi napon a vásárlást. Ha nagyon kell valami, arra lesz bolt, de ott van végső soron a szomszéd is.”

A boltzár alól mentesülő kisebb boltokról azt mondta, olyanokba csak nagyon apróságokért mennek, például, ha kifogyott a só. Persze a férjem is lemegy, ha hirtelen elfogy a sör meccs alatt. “Szóval ezekbe a kisebb boltokba nem mentem eddig, és a jövőben sem fogok” – közölte az édesanya.

Fotó: Sxc.hu

Egy 30 körüli fiatalember, aki szintén a XIII. keürletben él, azt mondta, klasszikus kisboltokban ritkán szokott vásárolni, leginkább azért, mert kis választék mellett drágán adják a dolgokat. “Szóval általános élelmiszert inkább normális Sparokban és hasonlókban szoktam vásárolni, de mondjuk zöldséget és húsokat rendszeresen szoktam kifejezetten zöldségesnél és henteseknél venni, mert sokszor ezekben jobb árut kapok, mint egy nagyobb lánc boltjában. Alapvető élelmiszereket nem szoktam kisboltokban venni, nem is tudom, hogy vannak-e még egyébként nem éjjel-nappali profilú, klasszikus kisboltok” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy a vasárnapi boltzárral egyáltalán nem ért egyet, függetlenül attól, hogy nem érinti.

A vásárlókat – legalábbis a Mindenár.hu által megkérdezetteket – nem érinti érzékenyen az esetlege boltzár. A kisebb boltokat eddig is elkerülték, és a jövőben is el fogják. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a kieső vasárnapi forgalom szerény része fog lecsapódni náluk, a vásárlók a többi napon a nagyobb választékot, esetleg kedvezőbb árakat biztosító boltláncok egységeit keresik majd fel.

 A másik oldal

A vásárlók mellett az kérdésben a bolti dolgozók vannak főszereplők, ők is megosztottak a kérdésben. A Mindenár.hu-nak szintén név nélkül nyilatkoztak egy budai Tesco-egység dolgozói. “Szarok a pihenésre, azért nem fizetnek. Se a Tesco, se más. Ha otthon vagyok, azzal csak megy a pénz, ha dolgozom, akkor meg bejön. Ez ilyen egyszerű”  – mondta egyikük, aki három éve dolgozik a Tescóban. Arra a kérdésre, hogy tartanak-e a vasárnapi boltzár miatti elbocsátástól azt mondták, nem tudják mi lesz, de mindenesetre igenis tartanak tőle. “Mindenki el tudja dönteni akar-e melózni vagy nem akar. Én akarok” – mondta. Hiába lesz nyitva, a Meki sem tud mindenkinek munkát adni”  – utalt arra, hogy a McDonald’s elképzelhető, hogy lenne munka, és várhatóan az éttermei az esetleges boltzár ellenére is nyitva lesznek.

Az Auchanban több mint egy évtizedet lehúzó anyuka azt mondta: “Bár már nyugdíjban vagyok, sok barátnőm még dolgozik ott, ők egymást közt és velem is rendszeresen beszélünk a dologról, mióta megszületett a törvényjavaslat” – fogalmazott. A volt kollégáim megosztottak a kérdésben. “Sok dolog szól mellette. Például vasárnap alapvetően nyugisabb, nincs annyi szállítás az áruházba, nincs akkora pörgés, ezáltal könnyebb a munka. A családosoknak jól jönne a szabadnap, ahogy a fiataloknak is, mert akkor szombaton is elmehetnek mulatni. Mindazonáltal mindenkinek jól jön a vasárnapi magasabb kereset” -sorolta a legfontosabb szempontokat. Azt is elmondta, a beosztás úgy készül, hogy mindenkire jut vasárnapi munka, nincsen olyan, hogy egyes kollégák “rámenjenek a vasárnapi műszakokra”. Összességében van hátránya, de a vasárnapi nyugisabb tempó és a magasabb bér feledteti ezt.

Fotó: Sxc.hu

“Már hozzászoktam, hogy vasárnap is dolgozom. Enélkül kevesebb lenne a pénzünk – mondta a Délmagyar.hu-nak név nélkül az egyik szegedi hipermarketben több mint 10 éve hipermarketben dolgozó nő. Rotációban dolgoznak vasárnap, a lehetőségért nincs tülekedés, de azért sokan elvállalják, mert 50 százalékos pótlék jár érte. A szintén szegedi Árkád egyik boltjában az alkalmazottak azt mondták, szívesen otthon maradnak hétvégén is, ha nem csökken a bérük. “Legyen a családé a vasárnap, de ne az óraszámunk rovására” – mondta a Délmagyar.hu-nak a neve mellőzését kérő nő. Megjegyezte, a parlamentben csak beszélnek, de nem tudják, a vasárnapi zárva tartás hogyan hat a dolgozókra.

Az auchanos múlttal rendelkező nyugdíjas anyuka azt még hozzátette a szombat összehasonlíthatatlanul macerásabb munka szempontjából, mint a vasárnap. “Van tapasztalatom a kérdésben. Dolgozóként sem akarnám, de vásárlóként nem akarom tudni, hogy mi lesz szombaton, ha lesz boltzár, de szerintem maga se” – zárta a beszélgetést utalva a várható tolongásra.

(A vásárlókkal, dolgozókkal a múlt szombaton és vasárnap beszélgettünk, azóta kiderült, hogy a kormány egy egy törvényjavaslattal megtiltaná a legnagyobb külföldi áruházláncoknak a veszteséges működést.) 

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Itt a hatósági rizstoplista

A élelmiszer-biztonsági hatóság rizseket tesztelt, a versenyzők közül egy volt, amelyik képtelen volt megfőni. Szinte minden más rendben volt. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “A”, “B” ketagóriájú, valamint jázminrizseket vizsgált. Az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokon túl élelmiszer-minőségi és kedveltségi szempontokat is figyelembe vették az ellenőrök és tesztelők. A kedveltségi vizsgálatba a szakemberek mellett a gyártókat, fogyasztókat is bevonták – írja a hivatalos blogján a hatóság.

rizs

Fotó: Wikipedia

A vizsgálatban 34 rizs erepelt, és mindegyik átment a vizsgán. Az elkészített minták minden esetben követték az általános főzési metódust: húszperces elkészítési idő, ezalatt főzés, fedő alatt párolás és pihentetés történik. Egy termék esetében azonban a rizsszemek nem főttek meg a megadott idő alatt.

A teszt eredménye pedig a következőképpen alakult:

(tovább…)

Hány forint jut a vasárnapi nyitva tartás főszereplőire – a boltosokra?

A boltok újra napirenden vannak, ennek örömére a Mindenár.hu újból elkészítette a boltláncok rangsorát az egy dolgozókra jutó bevétel alapján. Ez különösen fontos most, amikor a vasárnapi nyitva tartás esetleges korlátozása miatt a szakmai szervezetek jelentős elbocsátásokat helyeztek kilátásba. 

Az elmúlt hetekben fókuszba kerültek a magyarországi boltláncok, egyfelől a vasárnapi nyitva tartásról szóló törvényjavaslat, másrészt az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tervezett jelentős emelése, harmadrészt pedig a veszteséges működés megtiltására vonatkozó – a parlamenthez kedden benyújtott –  törvényjavaslat miatt. Mindkét lépés érzékenyen érintené a legnagyobb, külföldi kézben lévő boltláncokat, ám egyelőre egyik tervezetet sem fogadták el.

A tervezetek kiverték a biztosítékot,  a vasárnapi nyitva tartásról szóló vita során a kereskedőket összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség tiltakozott a lépés ellen, és jelentős elbocsátást helyezett kilátásba arra az esetre, ha valóban életbe lépne a korlátozás. A Demján Sándor üzletember vezette Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége pedig szintén tízezres elbocsátásokról beszélt, egyúttal népszavazást sürgetett az ügyben.

Egy Aldi és egy Lidl a Nagytétényi úton egymással szemben - Forrás: Google Maps/StreetView

Egy Aldi és egy Lidl a Nagytétényi úton egymással szemben – Forrás: Google Maps/StreetView

A vasárnapi nyitva tartásról szóló vita apropóján különösen érdekes, hogy egy-egy dolgozó mekkora összeget termel, ezért a boltláncok árait rendszeresen összevető Mindenár.hu – az előző évhez hasonlóan – ebből a szempontból rangsorolta az áruházláncokat. (A Mindenár.hu nem foglal állást a külföldi vagy a magyar láncok működését, hatékonyságát illetően, pusztán a tényadatok alapján készítette el a listát.)

A Mindenár.hu az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisában szereplő céges beszámolók alapján azt vizsgálta, hogy az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, Spar és a Tesco mekkora nettó árbevételt ért el tavaly és mennyi volt az egy dolgozóra jutó forgalom.

Az összevetésben eredetileg nem szerepeltek a magyar kézben lévő, franchise-rendszerben működtetett láncok (CBA, a Coop és a Reál) adatai. A három lánc azonban kedden – pont a vasárnapi boltzárról szóló vitához hozzászólva – az MTI-vel közölte összesített tavalyi adatait, így az elemzésben azokat is  figyelembe vettük.

A vizsgált hat áruházlánc 2013-ban összesen 1724 milliárd forintos nettó árbevételt ért el az Opten-adatok szerint, vagyis egy-egy lánc átlagosan 287 milliárd forintos bevételre tett szert. A hat érintett boltlánc a létszámadatok szerint közel közel 50 ezer – egész pontosan 49 702 – embernek ad munkát.

Növekedés 

Az Opten adatai szerint tavaly a legnagyobb nettó árbevételt a Tesco érte el, a 600 milliárd forintos összeg lényegében megegyezik az egy évvel korábbival. (A Tesco pénzügyi évet tart nyilván, így a 2013. március 1-jétől 2014. február 28-ig elért bevétel szerepel az elemzésben.)

A Spar a második helyen áll 384 milliárd forintos 2013-as nettó árbevételével, ami 8 százalékos javulást jelent 2012-hoz képest.  Az Auchan szintén közel 8 százalékkal 272 milliárd forintra növelte nettó árbevételét.

Utánuk következnek a diszkontok, a Lidl 227 milliárdos tavalyi nettó árbevétele 13 százalékos növekedést jelent. Az Aldi 15 százalékkal 80 milliárd forintra növelte nettó forgalmát, míg a Penny 160 milliárd forintos nettó bevétele 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Az áruházláncok adatainál figyelembe kell venni, hogy a forgalomnövekedésben fontos játszik a terjeszkedés, azaz az újabb boltok megnyitása növelte a bevételt. (Az adatok a fenti infografikán láthatóak áruházra bontva.)

Mennyit termeltek fejenként?

Na akkor lássuk a dolgozókat! Az érintett, közel 50 ezer embert foglalkoztató boltláncok összbevétele tehát 1724 milliárd forint volt, így egy dolgozóra jutó nettó árbevétele átlagosan 34,7 millió forint volt.

Útban Budaörsre - Forrás: Google Maps/StreetView

Útban Budaörsre – Forrás: Google Maps/StreetView

Az egy főre jutó nettó árbevételt nézve a Lidl áll az élen, egy dolgozójára 57 millió nettó árbevétel jutott. A Pennynél ugyanez az összeg 47 millió, az Aldinál 46 millió forint.

Az Auchanban több mint 42 millió forintra rúgott az egy munkatársra eső bevétel, a Tescóban közel 30 millió, a Sparban pedig 27 millió forint volt ez az összeg. A három magyar kézben lévő, összesen több ezer kisebb alapterületű boltot is működtető boltlánc – ahogy azt az MTI-vel kedden közölték – tavaly összesen 1441 milliárd forintos bevételt ért el, és 77 ezer embernek adtak munkát. Így az egy főre jutó bevétel 18,7 millió forintot tesz ki náluk. A három magyar lánc nem közölte, hogy bruttó vagy nettó bevételről van szó: az 1441 milliárdos bevételt bruttó összegként vettük figyelembe, ha nettóról lenne szó, akkor alacsonyabb lenne az összeg. (A Mindenár.hu egyébként korábban a 2012-es adatok alapján is elkészítette a listát, erről itt olvashat bővebben.)

Más és más

Fontos megjegyezni, hogy az egy főre jutó bevétel nem jelenti azt, hogy az egyik vagy másik lánc jobb vagy rosszabb, csupán azt mutatja meg, hogy egy dolgozóra mekkora bevételt jutott. A boltláncok közötti különbség az alapvetően eltérő üzleti koncepcióból ered. A Mindenár.hu kérdésére korábban a Tesco kommunikációs osztálya azt válaszolta: “áruházainkban a vásárlási élmény, a szolgáltatás minősége magasabb, mint egy diszkont esetében”.

Arról van szó, hogy az Auchan, Spar és Tesco hipermarketeiben a szolgáltatási minőségre helyezik a hangsúlyt, nagyobb a választék, a hipermarketeknek helyet adó létesítményben egyéb üzletek (drogéria, étterem, posta stb.) is megtalálható. A diszkontok nagy hangsúlyt fektetnek a saját márkás termékeikre és kisebb a választék. A franchise-rendszert működtető magyar láncok pedig rengeteg, több ezer – 1-5 főnek munkát adó – kis alapterületű bolttal vannak jelen a piacon.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

 

Legyél te is kenyérellenőr!

A kenyér legalapvetőbb élelmiszereink egyike. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen kenyeret veszünk meg a boltban. De mire kell figyelni? Milyen a jó, egészséges kenyér?

Fontos, hogy a kenyér minőségi legyen, hiszen nagy részben a kenyérfogyasztással visszük be a szervezetünknek szükséges szénhidrátot, de vitamin- és ásványi anyag bevitel is kötődik fogyasztásához. Élelmirost-tartalma pedig bizonyos betegségek megelőzésében játszik fontos szerepet. A finomlisztből készült termékekben jóval, sokszor 50 százalékkal kevesebb a vitamin és az ásványi anyag, mint a korpából vagy teljes kiőrlésű lisztből készült társaikban.

kenyér

Tartós egy kenyér akkor, ha legalább hat napig eláll, de ebben az esetben úgy kell forgalomba hozni, hogy romlást gátló anyagokat tesznek bele, vagy ennek megfelelően csomagolják az adott árut. Természetes minőségmegőrzés, ha kovászt tesznek a kenyérbe, hiszen ezek alapesetben tovább elállnak. Emellett jellemzőbb az állaguk, ízük is. Persze attól, mert barna a kenyér színe még közel nem biztos, hogy rozskenyeret fogunk enni, ha megvesszük. Érdemes figyelni a csomagolást, hiszen komoly szabályozás van erre is – fel kell tüntetni, miből készült a kenyér, gyakran színezőtől barna a kenyerünk, nem pedig a rozstól.

Nem csak a liszttől függ a kenyerünk, egyéb egyébként meghatározó összetevők is lehetnek benne. Találkozhatunk boltokban például többgabonás kenyérrel (ebben az esetben egyéb gabonából 5-5 százalékot kell tartalmaznia), búzacsírás, burgonyás, magos, szójás és korpás kenyér stb. 2012-ben Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzett egy vizsgálatot a különböző kenyerek minőségét illetően. A bevizsgált kenyerek közül egyébként a rozs- és a rozsos kenyerek szerepeltek a legjobban.

Mire kell figyelni a csomagoláson? Eltér az előrecsomagolt és a nem csomagolt kenyerek címkézése. Utóbbiakon jellemzően kenyércímkéket fogunk találni, amin meg kell nevezni a terméket, a nettó tömeget, az előállító vagy a forgalmazó nevét és címét. Ha a kenyér 24 óránál hosszabb ideig áll el, abban az esetben a napot is tartalmaznia kell a kenyércímkének, hogy meddig tárolhatjuk a kenyeret.

Mi ezzel úgy vagyunk, ha már ekkora a választék a kenyerek között, érdemes válogatni. Értjük ez alatt, hogy van esemény, vagy főtt étel, ami megkívánja a kevésbé egészséges, de puhább, néha-néha jobban eső fehér kenyeret, de hétköznapi étkezésekre, szendvicsekre pártoljuk a teljes kiőrlésű kenyeret, vagy a rendkívül markáns ízű, elég jól laktató rozskenyereket. Ha meg tudjuk tartani a mértéket, a kenyérfogyasztás nem válik szervezetrombolóvá.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

A túlsúlyos anyák jobban tömik a fiaikat

Érdekes eredményre jutott egy amerikai kutatás: a túlsúlyos anyák több ételt adnak a fiú gyermekeiknek, mint a lányaiknak. 

Az Egyesült Államokban a fiúknál jellemzőbb a túlsúly, mint a lányoknál, ebben pedig a szülők is ludasak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet honlapján elérhető tanulmányban bemutatott felmérés is ezt támasztja alá.

gyerekkaja

A kutatásban több mint 200 túlsúlyos anya vett részt, akik egy virtuális étlapról választhattak különböző ételeket a gyerekeiknek. A végeredmény több mint érdekes. A fiú gyerekeknek választott ételek energiatartalma 43 kalóriával magasabb volt a lányoknak szánt ételeknél. A fiúknak adott kalóriatöbblet ráadásul az egészségtelenebb ételeknek volt köszönhető.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Híres épületben nyit boltot az Aldi

Móka és trágárság a polcokon

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Bajban a kézfertőtlenítők

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Móka és trágárság a polcokon

Vicces kedvű vásárlók vagy unatkozó árufeltöltők vagy véletlen? Vajon gondolt vásárlói humorérzékére a Tesco, mikor ezeket a polcokra tette? Fűszeres – több esetben trágár – szavak  a polcokon! Szó szerint!

Az angol Tesco saját márkás fűszereivel hatalmas labdát dobott fel, vannak, akik le is csapják. Feltehetően a fűszerosztályon töltött unalmas, időnként idegesítő keresgélést igyekeztek viccesebbé tenni az “elkövetők”, akik lehetnek mókás kedvű áruházi dolgozók vagy vevők. A fűszereken lévő nagy kezdőbetűkből a csúnya vagy vicces szavakat raktak ki – írja a Buzzfeed. Így került a polcra például “lóhús”, “alsónadrág”, “csimpánz” vagy “nedvesség”, de egyéb angolról lefordítva trágár szavak is szerepelnek a válogatásban.

tesco_trágárság

Forrás: Buzzfeed

A kirakott szavak megnevettethetik a többi vásárlót, de felidegesíthetik az áruházi dolgozókat, akiknek a nap végén vissza kell rendezniük a termékeket eredeti helyükre. A feleslegesen trágár szavakat leszámítva a nekünk tetszik ez a megoldás, ezért arra kérjük az olvasókat, ha legközelebb hipermarketben járnak, és hasonlót látnak, akkor örökítsék meg, és küldjék el a képeket a Facebook-oldalunkra

Mi változik az élelmiszereken decembertől?

Decembertől változnak az élelmiszerek csomagolására vonatkozó szabályok. A Mindenár.hu egyszerűen, pontokba szedve mutatja be, mi változik. 

Más is változik: darabhúsokat innentől nem tudnak eladni egészként, sőt a benne lévő víz mennyiségét is meg fogjuk majd tudni a csomagolásáról. A kedves a történetben, hogy ezek a változtatásokat valójában 2004-ben léptették életbe, de a tagállamok kedvükre változtathattak rajta, így sikerült mostanáig kihúzni. A mostani változtatás viszont már nem csak puszta irányelv, hanem ténylegesen követendő szabály. A független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével az élelmiszerárakat össszevető Mindenár.hu számba vette, mi változik.


címkézés2

 1. A darabos hús vagy egész hús?

A változás nagyon egyszerű: az olyan előre csomagolt húsok csomagolásán, amik több szeletből állnak össze, fel kell tüntetni – szó szerint -, hogy „darabokból formázott hús”-ról van szó.

(tovább…)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!