Bajban a kézfertőtlenítők

A Meztelen ebéd című szürreális művészfilmben szereplő bogarak gyakorlatilag a rovarirtószeren élnek, attól nőnek olyan nagyra. A meglehetősen abszurd helyzethez hasonló azonban nem csak a filmvásznon, hanem új kutatás szerint a mindennapjainkban is előfordulhat. A szerdán megjelent Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban olvasható cikk szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelent.

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 százaléka nem bizonyult megfelelőnek az elmúlt 5 év átlagában,  a mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. Az ételfertőzés kapcsán vizsgált fertőtlenítőszerek esetén a készítmények közel fele nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak, ami arra enged következtetni, hogy a fertőtlenítőszerek hatékonysága a nem megfelelő alkalmazás és tárolás következtében jelentősen romlik. Meglepő módon a helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek mikroflórával szennyeződhetnek, és akár évekig is életképesek maradhatnak.

Bajban a kézfertőtlenítők – Fotó: Sxc.hu

Németh Zsuzsanna, Holczhauzerné Faragó Judit és Gulyás Márta tanulmányukban 12 év vizsgálati eredményeit foglalják össze. Leszögezik, hogy az élelmiszer nemcsak az ember, de a mikrobák számára is kiváló tápanyag, ezért alapvető követelmény, hogy a gyártás különböző lépései során az élelmiszer ne szennyeződjön mikroorganizmussal. Éppen ezért az élelmiszer-előállítás területén alkalmazott fertőtlenítőszerekkel kapcsolatban követelmény a baktericid és fungicid aktivitás biztosítása.

Penész a fertőtlenítőszerben

Ezt a követelményt azonban nem teljesíti az érintett termékek egy része. Az egyik kézfertőtlenítőszer vizsgálata során például az alkalmazott teszttörzsektől eltérő telepek – penészszerű képződmények – fejlődtek ki. Ez a szer ugyan nem került forgalomba, ám számos más készítmény igen. Mivel az élelmiszer-ipari felhasználásra engedélyezett kézfertőtlenítő szerek – engedély birtokában – az egészségügyben is alkalmazhatóak, ezért a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében – fennállhat a Pseudomonas okozta nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés lélegeztető gépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat. A Serratia marcescens baktérium jól fejlődik foszfortartalmú környezetben (szappanok, samponok), és különböző nosocomiális betegségek (sepsis, légúti, húgyúti és sebfertőzések) kórokozója lehet.

Miért rosszak? Hogyan lehetséges ez?

Az adatok alapján a kézfertőtlenítőszerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős, ami visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (pl. hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.

Mit lehet tenni?

Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál – az utántöltés előtt – fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat elimináljuk. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszer-eredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha – a vizsgálatokkal igazolt – megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.