mindenár.hu

Melyikben mennyi a kalória és a szénhidrát?

A déligyümölcsök szezonja most indult, ezért a Mindenár.hu összeszedte, melyikben mi van. Infografika a szezon sztárjairól.

 

A héten egyébként a mandarin akciós ára 340 forint, a narancsé 299 forint, a citromé 450 forint körül alakult, a banáné pedig 350-400 forintba került.

Ha tetszett a cikk és érdeklődik a boltláncok aktuális akciós ajánlatai iránt, azokat összevetné egymással, akkor látogassa meg a Mindenár.hu oldalát vagy kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon

Korábban pedig ezekről írtunk: 

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Bajban a kézfertőtlenítők

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Virslik, párizsik buktak a hatóság tesztjén

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

 

Felejtsd el ezt a receptet!

Belemehet a dzsuva a csirkébe a sörösdobozos sütésnél, épp ezért keressünk másik receptet.

Több magyar receptoldalon is megtalálható a sörösdobozos csirke receptje. A metódus roppant egyszerű, a sörösdobozra rárakjuk a csirkét és megsütjük. Jól hangzik, de veszélyes.

Fotó: Sxc.hu

Megégett sörösdoboz

Épp a sörösdobozos receptek terjedése miatt  a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) – az Élelmiszer-biztonsági Szemelvények friss száma szerint – azt közölte, hogy az almínium dobozok nem a csirkesütés megkönnyítésére valók, hanem arra, hogy a bennük lévő sör nem romoljon meg.

A sütés során mérgező anyagok mehetnek a csirkébe, amit nyilvánvalóan senki sem szeret. A BfR jelezte, egyelőre nincsenek erről vizsgálatok, épp ezért addig le kell mondani a sörösdobozos csirkéről.

182 000 000 000 000 forintot pocsékolunk el, avagy fél Olaszországot kidobjuk a kukába

182 000  000 000 000 forint – ennyi étel megy pocsékba évente. A pazarlás állandó problémát népbetegség a fejlett világban, valamit pedig tenni kellene.  

Sokkoló adattal indítunk. A globális élelmiszer-termelés harmada vész kárba minden évben, ebben benne van az áruházak, a vendéglátó-ipari egységek, de a hétköznapi háztartások fogyasztása is. Ez összeg szintjén évi 750 milliárd dollárt jelent. Ez forintban elképesztő összeg, 182 ezer milliárd forint, vagy másképp 182 billió forint. Olaszország GDP-jének a fele. Az anyagi kár mellett az sem elhanyagolható, hogy az elpazarolt élelmiszerből szükségszerűen hulladék válik, ami további környezeti károkat okoz – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kiábrándító elemzéséből.

fao

Narancsos kuka – Fotó: FAO

A hulladékszaporítás hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához, melyből következik a klímaváltozás állandó problémája; a vízhiányban, az erdők és az élővilág pusztításában is szerepe van, az élelmiszer-pazarlás társadalmi vonatkozásairól már nem is beszélve. Gondoljunk csak a növényvédő szerek használatára és annak hatására az emberi egészségre, vagy arra, hogy a természeti erőforrások egyre csak apadnak.

Az előbb említett költségek és károk csak azok voltak, amelyeket ki tudunk számolni. Az élelmiszer pazarlásának további negatív hozadékai is vannak, melyeket nem lehet számszerűsíteni. Képzeljük csak el, hogy megpróbáljuk kiszámolni az értékét annak, hogy mennyi vízi élőhely és az abban élő élőlény pusztul el, mennyi időt, energiát és pénzt kell fordítani a vizek megtisztítására, hogy egyre szűkül az alapanyagok kínálata, hogy többek között emiatt drágulnak az alapvető élelmiszerek.

Fontos tudni és elfogadni, hogy a gazdasági és társadalmi károk becslése mindig pontatlan, nem lehetnek információnk a pontos károk mértékéről, ami mindenképpen kétségbeejtő a fenti adatok fényében.A pazarlás ellen persze lehet tenni. A FAO szerint az újrah
asznosítás mértékének bővítése az egyik lehetséges megoldás a sok közül. Ha például az áruházak a fel nem használt élelmiszert nem hulladékként kezelik, hanem jótékonysági célokra ajánlanák fel vagy állati takarmányként hasznosítanák (ezzel azt is elérve, hogy kevesebb takarmány direkt előállítására lenne szükség). Mivel a betakarítástól az élelmiszerek a polcokra kerüléséig rengeteg a étel megy pocsékba, márpedig ez jelentősen csökkkenthető lenne megfelelő intézkedések, anyagi befektetéssel. Ha mindennapi életünk során az elsődleges célunk a fogyasztás csökkentése, a reális mértékek megtartása, mi magunk is sokat tehetünk a mértéktelen pazarlás visszaszorítása érdekében.

Az élelmiszerpazarlás az EU illetékeseinél is kiverte a biztosítékot. A hollandok és a sévdek közöes azt javasolják, hogy egyes élelmiszereknél ne legyen kötelező a minőségmegőrzési idő feltüntetése. Egyes hosszú eltarthatóságú termékek ugyanis tovább megőrzik minőségüket, és gyakran a feltüntetett minőségmegőrzési idő után is biztonsággal fogyaszthatók. Bizonyos élelmiszerek – köztük a bor, az étkezési só, a szilárd halmazállapotú cukor és egyes cukrászáruk – már most mentesülnek e szabályok alól. A cél, e tábor bővítése, és ez javítani az élelmiszer-pocsékolási mutatót.

Megint van olcsó Túró Rudi

A Mindenár.hu megint elővette a Túró Rudit, mivel sok áruházlánc akciózik vele. A hogy korábban, az árakban most is jelentősek a különbségek – derül ki a Mindenár.hu összevetéséből.

A Túró Rudi rendszeres tagja az áruházláncok akciós kínálatának, nem csoda, hiszen a GfK Piackutató és a Superbrand tavalyi felmérése szerint az egyik legkedveltebb magyar márkák közé tartozik a Pöttyös Rudija. Az árban rendszeresen komoly eltérések vannak, még akkor is, ha akciósan adják a boltláncok. Ezen a héten is ez a helyzet.

A boltok többféle kiszerelést, és különböző tömegű termékeket kínálnak, ezért a kilós árat érdemes nézni az összehasonlításnál. A mostani akciós héten van 2000 forint alatti és a 2800 forint feletti kilós ár is.

2000 forint alá ritkán megy a kilós ár, de most az Auchan ennyiért kínálja, pontosabban 8 darab 51 grammos Rudit ad 800 forintért – derül ki a boltláncok árait hétről hétre összevető Mindenár.hu összevetéséből. Alig több mint 2000 forint feletti kilós áron adja a Rudit a CBA is: egy 51 grammos szelet ugyanis 105 forint. Kapható még a termék a Lidlben és a Tescóban is, ezekben a láncokban 2300 forint körüli a kilós ár, míg a Sparban az 30 grammos szelet 85 forintos ára 2833 forintos egységárat jelent.

A Rudi – Fotó: Wikipedia

A Rudival kapcsolatban érdemes kitérni arra, hogy idén évfordulóját ünnepli a termék: az édesség  karrierje ugyanis 1954-ben kezdődött, amikor magyar szakemberek Szovjetunióban voltak tanulmányúton az ottani tejipari termékek megismerése érdekében. A nagyüzemi gyártás azonban csak jóval később, 1968-ban kezdődött az Erzsébetvárosi Tejüzemben.

A termék névadója Klein Sándor pszichológus, aki még tavalyelőtt nyilatkozott a Hir24.hu-nak a Túró Rudi-botrányról. Klein Sándor a hatvanas évek második felében a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított.  “már annak idején sem elsősorban az egyetemi fizetésünkből éltünk, ha pénzt akartunk keresni, vállalati megrendeléseket is igyekeztünk teljesíteni” – mondta akkor Klein. Az akkori főnöke, Vaszkó Mihály, aki a munkapszichológia egyik fontos személyisége volt, előadásokat tartott vállalatvezetőknek. Ezeken az előadásokon mindig hangsúlyozta, hogy a pszichológia mennyire fontos a reklámban, illetve hogy a reklám lényeges dolog, amely növelheti az eladásokat. Az egyik előadása után a Budapesti Tejipari Vállalat akkori „feje” a szaván akarta fogni Vaszkót: azt mondta, most hoztunk be a Szovjetunióból egy érdekes terméket, egy csokoládéval bevont túrórudat, tervezze meg reklámpszichológiai alapon a bevezetését. Vaszkó továbbadta a feladatot tanársegédjének, Klein Sándornak.

Klein akkoriban az Iparművészeti Főiskolán is tanított vizuális pszichológiát, két ottani hallgatóját kérte fel a csomagolás tervezésére. Ők találták ki, ők tervezték meg az új termék teljes megjelenését: a csomagolást, a doboztervet és a plakátokat, újsághirdetéseket is. Az ő ötletük volt az egész pöttyös koncepció. Klein pedig kitalálta a nevet: Túró Rudi. A név népszerűvé tette a terméket, de megakadályozta Klein további reklámpszichológiai karrierjét. Óriási botrány kerekedett ugyanis az elnevezésből. Már csomagolták az első láda Túró Rudit, a hirdetések egy része már nyomdában volt, amikor telefont kapott a Tejipari Vállalat igazgatójától, hogy nagy baj van. A Lapkiadó Vállalat reklám osztályának vezetője egy levélben egyszerűen letiltotta a reklámokat a következő indoklással: „Fenti erkölcstelen elnevezésű termék reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezem.” Végül néhány helyen megjelenhettek a hirdetések, de Klein reklámpszichológiai karrierjének véget vetett ez a kis levél. Klein tízezer forintot kapott a vállalattól munkájáért.

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Bajban a kézfertőtlenítők

Hogyan lesz mérgező az étolaj?

Virslik, párizsik buktak a hatóság tesztjén

Műanyag edény vs. mikorsütő – van-e veszély?

A Penny is betört a belvárosba

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Bajban a kézfertőtlenítők

A Meztelen ebéd című szürreális művészfilmben szereplő bogarak gyakorlatilag a rovarirtószeren élnek, attól nőnek olyan nagyra. A meglehetősen abszurd helyzethez hasonló azonban nem csak a filmvásznon, hanem új kutatás szerint a mindennapjainkban is előfordulhat. A szerdán megjelent Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban olvasható cikk szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelent.

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 százaléka nem bizonyult megfelelőnek az elmúlt 5 év átlagában,  a mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. Az ételfertőzés kapcsán vizsgált fertőtlenítőszerek esetén a készítmények közel fele nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak, ami arra enged következtetni, hogy a fertőtlenítőszerek hatékonysága a nem megfelelő alkalmazás és tárolás következtében jelentősen romlik. Meglepő módon a helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek mikroflórával szennyeződhetnek, és akár évekig is életképesek maradhatnak.

kesztyű

Bajban a kézfertőtlenítők – Fotó: Sxc.hu

 

Németh Zsuzsanna, Holczhauzerné Faragó Judit és Gulyás Márta tanulmányukban 12 év vizsgálati eredményeit foglalják össze. Leszögezik, hogy az élelmiszer nemcsak az ember, de a mikrobák számára is kiváló tápanyag, ezért alapvető követelmény, hogy a gyártás különböző lépései során az élelmiszer ne szennyeződjön mikroorganizmussal. Éppen ezért az élelmiszer-előállítás területén alkalmazott fertőtlenítőszerekkel kapcsolatban követelmény a baktericid és fungicid aktivitás biztosítása.

Penész a fertőtlenítőszerben

Ezt a követelményt azonban nem teljesíti az érintett termékek egy része. Az egyik kézfertőtlenítőszer vizsgálata során például az alkalmazott teszttörzsektől eltérő telepek – penészszerű képződmények – fejlődtek ki. Ez a szer ugyan nem került forgalomba, ám számos más készítmény igen. Mivel az élelmiszer-ipari felhasználásra engedélyezett kézfertőtlenítő szerek – engedély birtokában – az egészségügyben is alkalmazhatóak, ezért a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében – fennállhat a Pseudomonas okozta nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés lélegeztető gépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat. A Serratia marcescens baktérium jól fejlődik foszfortartalmú környezetben (szappanok, samponok), és különböző nosocomiális betegségek (sepsis, légúti, húgyúti és sebfertőzések) kórokozója lehet.

Miért rosszak? Hogyan lehetséges ez?

Az adatok alapján a kézfertőtlenítőszerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős, ami visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (pl. hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.

Mit lehet tenni?

Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál – az utántöltés előtt – fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat elimináljuk. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszer-eredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha – a vizsgálatokkal igazolt – megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!