mindenár.hu

Elsöprő, de kétes győzelmet aratott a citrom

A Mindenár.hu megnézte, mely eledelek drágultak a legjelentősebben. Toplista. 

Bár mind az infláció, mind az élelmiszerárak kedvezőek alakulnak, összességében nincs számottevő drágulás. Hároméves távlatban azonban érdekes eredmények születtek az élelmiszerárakat összevető, vásárló tanácsokat nyújtó Mindenár.hu listája szerint, amely az inflációs kosárban lévő élelmiszerek árát vizsgálta. Lássuk a rangsort!

1. Citrom – 41%

citro

A citrom kilónkénti átlagára 2011 júniusában még 421 forint volt, míg a múlt hónapban közel 600 forintba került. A 41 százalékos drágulással ez a gyümölcs lett az első.

(tovább…)

Jön az új cukorpótló – konkurenciát kap az aszpartám

Átment az amerikai vizsgán az advantám, az új édesítőszer. Főzéshez, sütikhez, édességekhez is használható. 

Május közepén biztonságosnak minősítette az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) az édesítőszerként alkalmazható advantámot.

Az új, magasfokú édesítőképességgel rendelkező, kristályos fehér porként használható advantám vízben oldódik, és magas hőmérsékleten sem változik a halmazállapota. Az advantámot lehet használni az élelmiszergyártásban, így például péksüteményekben, fagyasztott édességekben, gyümölcslevekben is alkalmazható, de simán, külön is használható, például otthoni főzéshez.

 

Ezekbe is mehet az új édesítőszer

Ezekbe is mehet az új édesítőszer

Az amerikai hatóság közel 40 állati és emberi tanulmány, vizsgálat alá vetette az új adalékanyagot, a kutatók azt vizsgálták, van-e bármilyen káros hatása az emberi szervezetre az új édesítőszernek – írja az FDA-engedélyre hivatkozva az Élelmiszer-biztonsági Szemelvények című szaklap. Miután a kísérletek során nem találtak kedvezőtlen, káros hatást, így az FDA zöld utat adott az advantámnak. Az advantám lett a hatodik olyan édesítőszer, amelynek használatára az amerikai hatóság rábólintott. (Az amerikai jóváhagyást nem jelenti azt, hogy az uniós piacokon is automatikusan megjelenik a a készítmény.)

Konkurencia 

Az advantám mellett persze ott vannak a versenytársak, amelyeket már jelenleg is használnak az élelmiszerek előállításánál v agy otthon. Az élelmiszerárak összevetésével foglalkozó, vásárlási tanácsokat nyújtó Mindenár.hu pár héttel ezelőtt írt az édesítőszerekről. Ebből kiderül, hogy bár a legnépszerűbb cukorhelyettesítők, az aszpartám (Nutra Sweet), a szacharin, a xilit, a szteviol glikozidok (sztivia) nem veszélyesek táplálkozástudományi, élelmiszerbiztonsági szempontból, ennek ellenére használlatuk nem javasolt az egészséges embereknél – mondták korábban a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakértői a Mindenár-hu-nak. Egyszerűen azért, mivel ezek a szerek alapvetően nem képzik az emberi táplálkozás részét.

A cukorhelyettesítőket tudni kell azt is, hogy néhány kivételtől eltekintve elmondható, hogy édesítőképességük sokszorosa a közismert finomított cukornak, így nagyon kis mennyiséget tartalmaznak belőlük az élelmiszerek. Fontos: az, hogy mesterséges-e vagy természetes-e egy cukorhelyettesítő, az nem ad semmilyen információt arról, hogy egészségesebb-e az egyik a másiknál.Extrém példát hozva: a kígyóméreg természetes anyag, ahogy egy nedves időben gombatoxinnal fertőzött gabona is, ellenben mesterségesen előállított a legtöbb antibiotikum, jó néhány vitamin, vagy éppen mesterséges technológiai folyamat eredménye a bor is. Akár egy összetett élelmiszerről, akár egyetlen molekuláról beszélünk, annak toxicitása nem függ attól, hogy mesterséges-e vagy természetes. A felmerülő aggályokat az engedélyezett cukorhelyettesítők káros hatásairól a tudományos vizsgálatok nem támasztják alá.  A cukorhelyettesítők tulajdonságairól, élelmiszer-biztonsági szempontból fontos szerepükről, a rákkeltő mivoltukkal kapcsolatos tévhitekről a a Mindenár.hu itt és itt elérhető cikkében olvashat részletesen.

A Mindenár.hu ezekről írt korábban:

Veszélyesek-e a cukropótlók? – Mindenár.hu-iránytű

Mit tudnak a cukorpótlók? És mit nem? – Mindenár.hu-iránytű

Pénzpocsékolás az ásványvíz?

Legyél te is fagylaltellenőr!

 

Méregdrága és sokkal olcsóbb: megdöbbentő árkülönbségek a Túró Rudinál

Túró Rudi-fronton továbbra is borzasztóan széles sávban járnak az árak – derül ki az élelmiszerárak összevetésével foglalkozó, és vásárlói tanácsokat nyújtó Mindenár.hu friss összehasonlításából. Ha a kilós egységárat nézzük, közel egy ezres is lehet a különbség. 

Magyarország egyik legkedveltebb márkája a Pöttyös Túró Rudi, így nem is csoda, hogy rendre megjelenik a boltláncok kínálatában. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy éppen hol szerezzük be az aktuális Rudi-adagot – figyelmeztet az élelmiszerek árának összevetésével foglalkozó, és vásárlói tanácsokat nyújtó Mindenár.hu.

túró rudi

Sorozatgyártásban a Rudi – Fotó: Hír24.hu

A boltláncok többsége az e heti akciós kínálatában szerepelteti az édességet. A különböző méretek, tömegek, csomagolások miatt a kilós árat érdemes nézni, ez alapján derül ki, hol lehet a legolcsóbban megvásárolni a Rudit.

2833 forintért vagy 2000 alatt

A különbségek megdöbbentőek. A sima, egydarabos, 30 grammos Rudi darabja 85 forint az egyik boltláncban, ami 2833 forintos kilós árat eredményez, ez pedig az egyik legmagasabb ár az utóbbi hónapok árait nézve. A 85 forintos egydarabos Rudi  “‘a többet vásárolsz, olcsóbban megkapod” elvének megfelelően a legdrágább, ám a 10-15 darabos csomagok árát nézve azonban megdől ez az elv. Utóbbiak kilós ára ugyanis 2300-2700 forintra rúg, viszont akad ennél kevesebb Rudit tartalmazó, azonban jóval olcsóbb csomag.

A legjobb választás, ha az óriási jelzővel ellátott Rudi négydarabos csomagját vesszük, ebben az esetben 2000 forint alá kerül az egységár. Ez kedvező, de az utóbbi hónapokat nézve azért nem egyedülálló. Érdemes tehát körülnézni, mert közel ezres lehet a különbség a Rudi kilós árában, és akkor még mindig csak az akciós Rudikat néztük, a normál áron kínált termékeket nem.

Évfordulót is ünnepel a Rudi

Az idén egyébként évfordulóhoz érkezett a Pöttyös Rudi, amelyet tavaly a a Gfk Piackutató és a Superbrand felmérése szerint a legkedveltebb magyar márkának választottak a magyarok.  A Rudi karrierje ugyanis 1954-ben, magyar szakemberek Szovjetunióban tett látogatásával kezdődött. (A nagyüzemi gyártás azonban csak jóval később, 1968-ban indult.)

A Szovjetunióba utazó magyar szakemberek láttak először olyan terméket, amely a mai Rudi ősének felel meg. A látogatásról készült tanulmányban utaltak egy bizonyos “túró mignonra”, amelynek kifejlesztése az akkori Erzsébetvárosi Tejüzemben – a Keleti Pályaudvarhoz közel eső – Rottenbiller utcában kezdődött el.  A fejlesztést a tejüzem művezetője, Mandeville Rudolf irányította. Logikus lenne, hogy keresztneve miatt ő lett volna a termék névadója, de a Rudi elnevezés Klein Sándor pszichológushoz kötődik, aki névadáson túl a reklámkampány megtervezésével és a csomagolás kifejlesztésével bíztak meg. Az eredeti, piros  copfos kislányfejjel díszített csomagolást, amelyen már a kezdetek kezdetén megjelent a pöttymintázat, Klein tanítványai – két iparművészeti főiskolás készítette.

(A cikk a július 10-től 16-ig érvényes akciós kínálatban szereplő árak alapján készült, azóta változhattak az árak.)

 

Ha tetszett a poszt akkor a Facebookon is lájkolhatod, követheted a Mindenár.hu-t.  

A Mindenár.hu korábbi posztjai:

Kemény a víz, akkor fogyaszd!

Legyél te is fagyiellenőr!

Melyik tej üres – a Mindenár.hu iránytűje a tejvásárláshoz

Szeretem, de drága

Bolt, cigi, rezsi? – Hogyan spórolunk? 

Melyik krumplit süssük vagy főzzük? – Fontos különbség

Higgyünk a feliratnak! Ha egy krumplira azt írják, hogy főzésre való, akkor azt tényleg csak főzzük, ne süssük, ellenkező esetben egy veszélyes anyag – az akrilamid – keletkezhet benne. Az akrilamid a műanyaggyártás egyik alapanyaga, ugyanakkor mint élelmiszer-szennyezőt, rákkeltőnek tartják, és most újból tudományos párbeszéd indul róla.

 Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ismét felvetetteaz akrilamid ügyét, megerősítve, hogy az állatkísérletek alapján ez az anyag veszélyes lehet az emberek számára. A tudomány már régóta tényként kezeli, hogy az akrilamid rákkeltő, az EFSA most újból tudományos párbeszédet kezd a témában.

kumpli

„A fehérjéket és szénhidrátokat egyszerre tartalmazó készítmények hőkezelése során keletkező vegyület, amely mellesleg a poliakril típusú műanyagok a monomerje” – mondta az élelmiszerboltok árainak összehasonlításával foglalkozó, vásárlói tanácsokat nyújtó Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakembere.

(tovább…)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!