mindenár.hu

10 ezer forintot hagynak a nők webshopokban – alkalmanként

A nők többször vásárolnak, esetenként 10,5 ezer forintért, míg a férfiak ritkábban, de egy-egy alkalommal 15,7 ezerért. 

Bár még viszonylag kis szeletet hasít ki a kiskereskedelemből az online értékesítés, meglehetősen dinamikus a fejlődés e téren Magyarországon. Fokozatosan emelkedik a havi rendszerességgel online vásárlók, egyben elektronikusan fizetők aránya Úgy tűnik, a készpénzmentes fizetések kapcsán csökken a fogyasztók aggodalma – derül ki a GfK Piackutató április közepén publikált felméréséről.


Amúgy az online vásárlók 20 százaléka szokott legalább alkalmanként külföldi oldalakon vásárolni és 7 százalékuk többnyire a külföldi oldalakon vásárol, s egyáltalán nem a hazai oldalakat preferálja. Négyből három külföldi oldalakon vásárló fő indoka az, hogy a külföldi oldalakon kedvezőbb árakat lehet elérni, míg háromból kettő külföldön vásárlónak a szélesebb választék, vagyis a Magyarországon nem elérhető termékek köre a fontos.

Az online vásárlók többsége, még mindig inkább a hazai webshopokat részesíti előnyben, ennek hátterében leginkább a kockázatminimalizálást, mint indokot lehet felfedezni. A hazai online boltokban vásárló minden második fogyasztónak a hazai garancia, illetve annak érvényesíthetősége fontos, továbbá minden negyedik hazai webáruházban vásárló tart a nem forintban történő fizetéstől. 

A kutatásból kiderül, hogy a férfiak és a nők közel azonos arányban vásárolnak hazai, illetve külföldi oldalakról. A két nem között azonban van néhány szembetűnő különbség. A férfi és a női vásárlók között jelentős különbségek mutatkoznak az online vásárlás és költés tekintetében: míg a férfiak jellemzően nagyobb értékben vásárolnak, a nők többször vásárolnak.

Az egy vásárlásra eső átlagköltés a férfiak esetében eléri a 15,7 ezer forint, a nőknél ez az érték 10,5 ezer forint. Ugyanakkor a vizsgált időszakban egy átlag nő közel 10 százalékkal többször vásárolt, mint egy átlag férfi. A nők hajlamosabbak másnak vásárolni szívességből és ajándékot, mint maguknak, míg a férfiak jelentősebb arányban vásárolnak saját maguknak.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Korábban pedig ezeket írtuk:

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz


Visszahívja a saját márkás tarjáját a Tesco

A Tesco óvatosságból visszahívja a “Tesco standard füstölt, főtt tarja” elnevezésű, május 14-ig fogyasztható saját márkás termékét, a vásárlóknak a teljes vételárat visszafizetik – közölte csütörtök késő délután az áruházlánc. 

A Tesco a hatósággal történt egyeztetést követően döntött a lépésről, mivel a legutóbbi laboratóriumi vizsgálat során Listeria monocytogenes baktérium jelenlétét mutatták ki az egyik vizsgált termékben.

A Surjány Hús Kft. által gyártott, “Tesco standard füstölt, főtt tarja” visszahívása mellett egyúttal megkezdődött a szállító gyártóegységének kivizsgálása és további ellenőrzése – idézi az MTI a boltlánc közleményét. 

A Tesco egyúttal közölte, hogy a vásárlók és a termékek biztonsága érdekében rendszeresen ellenőrzi a termékek minőségét. Tavaly 396, előre csomagolt saját márkás terméken végeztettek független, akkreditált laboratóriumi vizsgálatot, 1364 különböző szempont alapján. (Fotó: Tesco.hu)

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Korábban pedig ezeket írtuk:

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz


Így derítheti ki, melyik a gagyi csoki

Vannak a csokik, és az annak látszó, növényi zsiradékból mixelt termékek. Utóbbiakkal óvatosan kell bánni. Egy egyszerű módszerrel mindenki megtudhatja, hogy valódi csokival van-e dolga, de érdemes elolvasni az csomagoláson lévő feliratot is.

A boltok polcain vannak növényi zsiradékkal készült csokiféleségek, ezek sokszor olcsóbbak, de több szempontból is óvatosan kell kezelni őket. Az édesipart leginkább az igénytelen, olcsóbb termékek iránti kereslet mozdította el a silány alapanyagok használata irányába.

A keményített növényi zsiradékkal készített termékek „csokoládés” része, azaz a bevonómassza olvadékonyabb, „szappanosabb” érzést kelt.

Nem csoki (hidrogénezett zsiradékból készült) – Fotó: Buksza, Csernátony Csaba


Csoki (kakaóvajjal készült) – Fotó: Buksza, Csernátony Csaba

Ha esetleg kétséges, hogy bevonómasszás vagy valódi kakaóvajas termékről van szó, akkor egy egyszerű próbával kiderül – mondta a Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. független laboratórium értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. “Az első néhány másodpercben csokoládés, azaz bevonómasszás lesz az ember keze a csoki kézbevétele után, akkor valószínűleg nem csokoládét tartunk a kezünkben. Tehát amelyik gyorsan olvad, az nem csoki, amelyik nem az inkább az” – tette hozzá.

A szakember nem tanácsolja a bevonómasszával (növényi zsiradékkal) készült csokiutánzatok megvásárlását. Szerinte, ha valakinek nincs elég pénze a jobb minőségű termékekre, akkor ritkábban vegyenek, de akkor jó minőségűt. Fontos, azonban, hogy a magasabb ár nem feltétlenül jelent egyben jobb minőséget.

A Wessling szakértője hozzátette: bevonómasszák, habporok, olcsó tortakrémek, kávéfehérítők, amelyeknek semmi köze sincs a tejszínhez, az olcsó szaloncukrok, bizonyos édes sütőipari termékek transzzsírsav-tartalma magasabb lehet. “Az értékesebb, legalábbis élelmiszer-biztonsági szempontból jobb alapanyagokból készült csokik arról ismerhetők fel, hogy az összetevők között  szerepel a kakaóvaj és a kakaószárazanyag-tartalom. Erről pedig a csomagoláson szereplő feliratok árulkodnak. 

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Megtudjuk, mennyi vizet pumpáltak a húsokba

Megtudjuk, melyik húsba pumpáltak vizet, jól járnak az allergiások

A jövőben változik az élelmiszerek címkézése, például nagyobb lesz a betűméret, a darabokból összerakott húsokat sem lehet egészként eladni, a húsoknál a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, és az allergiások is jól járnak. 

Bár csak decembertől lép életbe az élelmiszerek csomagolásán szereplő tájékoztatásra vonatkozó szabály, érdemes áttekinteni, mi várható, a gyártóknak pedig fel kell készülniük a változásokra.

A most érvényben lévő rendelet egy 2004-ben született uniós irányelven alapul, mivel azonban irányelvről van szó, azt a tagállamok átírhatták. A decembertől hatályos előírások minden tagállamban egyformán betartandóak, így egységes lesz a szabályozás. A Mindenár.hu összeszedte a legfontosabb változásokat. 

1. Darabokból összerakott hús kontra egész csirkemell 

Arról, hogy a mindennapokban a vásárlók számára mit jelent majd a változás, Fenyvesiné Bakos Mária a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. élelmiszer-biztonsági üzletágának csoportvezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta: az egyik jelentősebb lépés, a hústermékek elnevezését érinti. “Ha egy húsnak látszó terméket több darabból állítottak össze, akkor a Darabokból formázott hús kifejezést kell feltüntetni a csomagoláson. A boltok népszerű termékei közé tartoznak a panírozott csirkemellek, amelyeket több kisebb darabból raktak össze és ránézésre egy szeletnek tűnnek. A jövőben ezeknél is fel kell tüntetni, hogy több darabból állnak” – tette hozzá.

2. Az első fagyasztás 

Az új szabályok egy látszólag lényegtelen dologban is rendet tesznek, mégpedig előírják, hogy a fagyasztott húsalapanyagokon fel kell tüntetni az első fagyasztás időpontját. Fenyvesiné Bakos Mária szerint ez azért fontos, mert ha egy gyártó  fagyasztott húst, vagy fagyasztott előkészített húst (pl.: fűszerezett húst) állít elő, akkor annak jelölésén fel kell tüntetnie a fagyasztás, vagy adott esetben az első fagyasztás időpontját. A vásárló így tájékozódhat arról, hogy az általa vásárolt húst mennyi ideje fagyasztották le, így ez az információ is segítheti a választásban.  

3. Tudni fogjuk, ha például a füstölt, főtt combban hozzáadott víz van

Fontos változás, hogy a bontott, darabolt, szeletelt húsok esetében a hozzáadott víz mennyiségét is fel kell tüntetni, ha az meghaladja a hús vagy húskészítmény tömegének 5 százalékát. Így jövőre már a húsvéti sonkák között ez alapján is lehet válogatni.

4. Nagyobb betűk

Komoly viták előzték meg a kötelező betűméret alkalmazását, végül azonban egyezségre jutottak a döntéshozók. Decembertől szinte minden esetben minimum 1,2 milliméteres betűvel kell ráírni a termékre különböző információkat. Más kérdés, hogy ezt sem tudja majd mindenki feltétlenül elolvasni, mindenesetre egységes lesz a szabály. 

5. Jól járnak az allergiások

Az allergiások számára is kedvező változást hoz az új rendszer. Eddig az érintettek nehezen találták meg a sok információ között a számukra valóban fontosat. “Decembertől kötelező kiemelni az allergén összetevőt például vastagítással, aláhúzással” – mondta a Wessling szakértője. Kivételek azok a termékek, amelyeknél egyértelmű a helyzet, azaz egyetlen összetevőből állnak, és a nevükből látszik az allergén összetevő. Például a tejnél nem kell kiemelni, a kérdéses összetevőt. 

6. Honnan jött a sertéshús?

További változás, hogy a  marhahús után a sertés-, a juh-, a kecske-, és a baromfihúsok is beállnak a sorba. Az új szabályozás szerint utóbbiaknál is pontosan meg kell adni az alapanyag származási helyét. A Wessling szakembere azt mondta: tájékoztatást kell arról adni, hogy pontosan melyik tagállamban vagy EU-n kívüli országban nevelkedett az állat, és hogy hol vágták le.

7. Merről jött pisztácia?

Származási hely feltüntetésére vonatkozó szabály annyiban változik, hogy továbbra sem lesz kötelező, ha a gyártó azonban meg akarja adni, akkor pontosabb információt kell közölnie. A gyakorlatban, mondjuk a pisztácia esetében ez azt jelenti, hogy, ha feltüntetik a késztermék származási helyét, vagy az eredet helyét, viszont a pisztácia máshonnan származik, akkor a pisztácia származási helyét is kötelező lesz feltüntetni, vagy a késztermékre feltüntetett származási helytől eltérőként megjelölni.  

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon! 

Csalóka tojásárak a boltokban

Nézzük meg melyik tojást vesszük, hiába tűnik az egyik olcsóbbnak, nem feltétlenül az. A héten például 30 darab mélyalmos tojást olcsóbban lehet megvenni, mint a 30 darabos ketrecest. 

A tojás az egyik legkörülményesebben kiválasztható termék, ha az árat nézzük. Van ketreces tojás, mélyalmos, biotojás és a többi. Továbbá vannak a különböző méretek, S-es, M-es, L-es. Nehéz kiválasztani, hogy mégis melyik tojás a legjobb választás.

Fotó: Origo

Az állam, azon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium az összehasonlíthatóság érdekében tette kötelezővé 2012-ben a kilós ár feltüntetését. Akkor azzal indokolták a lépést, hogy a magyar tojástermelőknek gondot okoz, ha a legkisebb méretű, S jelöléssel ellátott tojások letörik a normál vagy nagyobb méretűek árát.

Forrás: Mindenár.hu (a zöld körben lévő számok az akció végéig hátralévő napok számát mutatják) 

A mostani, húsvét előtti héten is az S-es méretű tojás lehet csalóka – derül ki a Mindenár.hu összeállításából.

Vegyük a boltláncok mostani kínálatában szereplő tojások közül a 30 darabos kiszereléseket. A Penny 759 forintért ad egy, S-es tojásokból álló 30 darabos tálcát, a Spar és a Tesco pedig 829 forintot kér érte. A Lidl 849 forintért, tehát az előbbieknél 20-90 forinttal drágábban egy 30 darabos tálcát, ám ezen M-es méretű, mélyalmos tojások vannak. A versenyt a kilós ár dönti el: a Penny, Tesco és a Spar tálcás tojásai 588-642 forintba kerülnek ez alapján, miközben a Lidlnél 534 forintra jön ki ár. A boltláncokban emellett van számtalan további tojás, azok kilós ára 600 és 800 forint között szóródik. (A mélyalmos tojást vannak, akik jobb minőségűnek tartják a ketrecesnél, de vannak, akik nem. Az viszont tény, hogy a mélyalmos általában drágább.)

Mi micsoda a tojáson?

A csomagolás és a tojás jelölését  két jogszabály (74/2003 (VII. 1) FVM-rendelet, 557/2007/EK-rendelet szabályozza. 

A tojásokon lévő számsor első számjegye a tyúkok tartási módját (technológiáját) határozza meg:
0 – biotojás, ökológiai tartásból;
1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
3 – ketreces tartási mód.

Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében “HU”. Ezt követi az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a főváros vagy az adott megye kódja, a 20-as Budapestet jelöli, Győr-Moson-Sopron megyét pedig a 07-es. 

Beszélő baktériumok rongálják az ételeinket

A baktériumok kommunikációjának fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában, ezért a legújabb kutatások ezt igyekeznek feltárni, megakadályozni.

Ellentétben korábbi vélekedéssel, a baktériumok nagyon sokoldalú lények. Képesek kommunikálni is, nemcsak saját populációjukon belül, hanem fajaik között, sőt a növényekkel és állatokkal is – olvasható Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla, a biológiai tudományok kandidátusa Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban megjelent cikkében.

Fotó: Élelmiszer-vizsgálati Közlemények

A Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Karának tanárai szerint ez a kommunikáció olyan szerves vegyületek kibocsátását jelenti, amelyek a saját populációk, illetve a többiek partner” viselkedésének a változását is indukálják.

Átjárnak a szomszédba

Leegyszerűsítve arról van szó, a baktériumok különböző anyagokat állítanak elő, azokat elküldik a szomszédba, így a közvetlen közelükben lévő baktériumok megtudják, hogy ott milyen folyamatok zajlanak, és ennek következtében kölcsönhatásba lépnek egymással. Ezt a majdnem intelligensnek nevezhető kommunikáción alapuló együttlétet a tudomány quorum sensingnek nevezi. 

Ez azért lényeges, mert a különböző, a szakzsargonban bioaktív anyagként emlegetett, összetevők, mint például antioxidánsok, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok befolyásolják a baktériumok közti kommunikációt, azáltal,hogy a baktériumok életjelenségeit befolyásolják, hatással lehetnek a baktériumok közti kommunikációra.

Eltarthatóságé a főszerep

A legfrissebb kutatások pedig azt mutatják, hogy a más mikrobákat elpusztító, nagy koncentrációkban használt antibiotikumok kis koncentrációkban kedvező hatást fejthetnek ki.

Azt a tudósok, kutatók eddig is tudták, hogy létezhet kommunikáció a baktériumok között, de nem volt róla részletes információ. A baktériumok kommunikációjának kutatása a laikusok számára pedig azért lényeges, mert a baktériumok közötti kommunikáció meggátolásával számos élelmiszernél megelőzhető, hogy korán megromoljon, másként, sok esetben meghosszabbítható az eltarthatósága.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Mi lehet kockázatos a lisztben?

A liszt az egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyag, a választék is nagy, épp ezért érdemes áttekinteni, mit kell tudni róla.

A lisztek színe és számjelzése a lisztek kiőrlöttségi fokát, más szóval korpázottságát mutatják. A kiőrlés azt mutatja meg, a malomban mennyi héj részt korpát) őrölnek a liszthez a búzamagból (őrlésvezetés) – mondta a Mindenár.hu-nak Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary szakértője.

A lisztben a korpázottság szabályozása révén állítható be a hamutartalom. Ez utóbbi úgy történik, hogy a lisztmintát az élelmiszerek szervetlen anyag-tartalmának maradékát izzítókemencében – körülbelül 900 Celsius-fokon – izzítják. A hamutartalom a lisztek egyik legfontosabb laboratóriumi vizsgálati módszere.


A boltokban legnagyobb választékban kapható BL55-ös liszt hamutartalma 0,55 százalék (tömegszázalék), ezt nevezik a szakzsargonban nulláslisztnek. A BL80-as liszt hamutartalma 0,80 százalék. A nagyobb korpázottság sötétebb (sárgás-barna) színnel és nagyobb hamutartalommal jellemezhető.

Forrás: Sxc.hu

Szigeti Tamás kifejtette: ahogy azt a gasztro szakemberek is elmondták, kenyérsütésre a BL55-ös liszt önmagában valóban nem alkalmas, mert az alacsony korpatartalom alacsony rosttartalommal párosul. Alacsony rosttartalommal pedig nem igazán lehet jó kenyeret sütni, mivel az alacsony kiőrlöttségű liszt felhasználásával gyenge lesz a tészta szerkezetessége (textúrája).

Mennyibe kerül?

A legnépszerűbb liszt az úgynevezett BL-55-ös finomliszt, amelynek kilós ára a Mindenár.hu statisztikái szerint – márkától függően – az elmúlt hónapokban 85-200 forint között szóródott. A legtöbb egységben szinte mindig található 90-110 forint körüli liszt, ami bőven elmarad az elmúlt 12 hónap 160 forintos országos átlagárától. 

A BL55-öt főként finom pékáruk készítésére használják tisztán, például kakaós csigához, túrós batyuhoz, de otthoni tésztagyúráshoz is alkalmas. A fehér kenyér, barna kenyér, Graham-kenyér tésztájába a BL55-ös liszten kívül rendre mind nagyobb és nagyobb mennyiségben kevernek korpázottabb liszteket.

Rizikósabb a teljes kiőrlésű

Vannak az egészségesebbnek tartott teljes kiőrlésű lisztek, ám kizárólag élelmiszer-biztonsági szempontból ezeknél magasabb a kockázat. “A legfontosabb, hogy a korpázottsággal növekedhet a rosttartalom, ez egészséges, de ezzel együtt magasabb lehet a búza héjában található nem kívánatos anyagok mennyisége is (ólom, kadmium, fuzáriumok toxinjai a mikotoxinok” – fogalmazott a szakember.

Szigeti Tamás szerint az arany középút az ajánlott. Ebből is keveset, abból is keveset: fogyasszunk nagyobb rosttartalmú élelmiszereket, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a korpában nagyobb lehet a károsanyag-tartalom.

Ha tetszett a poszt, és érdekli a bolti árak alakulása, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!