mindenár.hu

Paradicsomcsatába kezdtek a boltláncok

Az áruházak akciós kínálatában most is főszerepet kaptak a zöldségek, gyümölcsök, és előkerült újra az étolaj, amelynek árát sikerült még lejjebb küldeni – derül ki a Mindenár.hu friss körképéből.  

Az utóbbi hetekben elvétve szerepelt étolaj a boltláncok akcióiban, ez a hét azonban fordulatot hozott, a boltláncok többsége ugyanis újból akciózik az egyik legalapvetőbb konyhai termékkel, mégpedig kedvező áron.  

Az étolaj elmúlt 12 havi országos átlagára közel 490 forint, a havi bontásból pdig kiderül, hogy az utóbbi 12 hónap során fokozatosan csökkent az ár: tavaly februárban 525 forint, augusztusban már 487, januárban pedig már 452 forint volt.

A Mindenár.hu adatai ezzel összhangban azt jelzik, hogy a boltok saját márkás olajai, valamint a kevésbé ismert márkák ára is lejjebb ereszkedett. Az elmúlt hónapokban utóbbiak esetében jellemzően 300 forint volt az ár, vagy az alatt néhány forinttal adták a boltláncok. Most már a legalacsonyabb ár 10-20 forinttal is e szint alatt van. A Coop budapesti régióban meghirdetett akciójában 279 forintba kerül egy liter étolaj,  CBA-ban 285 forint. Az Auchan és a Spar 295, illetve 299 forintos árat szabott. A Tesco ötliterese 1595 forint, azaz literenként 320 forint.

Az egyik legnépszerűbb márka,  Vénusz étolaj a mostani aciós héten 399 forint a Reálban, az elmúlt hónapokban jellemzően ennyi vagy 10-20 forinttal magasabb volt a kedvezményes ár. A nem akciós ár azonban nem ritkán 450-500 forintot is elérte.

Paradicsomharc

Az étolaj mellett a boltláncok a paradicsommal is csatáznak. A sima paradicsom kilója az Auchanban 313 forint, a Lidl pedig 349 forintért kínálja. Ez jóval elmarad a 12 havi közel 500 forintos országos átlagártól, a tavaly februári 667 forintos átlagnak pedig a fele, s alig marad el nyári szezonban jellemző 300 forint alatti ártól. 

A gyümölcsök sem maradtak ki a szórásból. A Tescóban a mandarin kilója 300, a Sparban a narancsé 200 forint alatt van, a félkilós citrom a Pennyben 319 forint, de a Lidl negyedkilós epre is kedvezőnek mondható. Ananász is szerepel a mezőnyben,  Spar csütörtöktől 369 forintért adja, a Tesco viszont szombattól 325 forintért akciózik vele. 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?


A fizetések legyőzték az élelmiszereket

Tavaly decemberben naponta közel 13 milliárd forintot költöttünk élelmiszerre. Öt évvel korábban 11,44 milliárdot. A 13 százalékos emelkdéssel párhuzamosan a nettó bérek pedig 25 százalékkal nőttek. 

December a kiskereskedelemben a legfontosabb hónap, akkor a legjelentősebb a forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közölte a friss adatokat, amely szerint 855 milliárd forintra rúgott a forgalom. 

Ezen belül az egyik legjelntősebb tétel az élelmiszerkiadás, amely a dohánytermékek és italok forgalmát is tartalmazza. Tavaly decemberben ezekre összesen 400 milliárd forintot költöttünk, ami napi szinten közel 13 milliárd forintos átlagos forgalomnak felel meg.

Egy évvel korábban a szóban forgó termékek decemberi összforgalma 396 milliárd foorint volt, vagyis egy napra 12,8 milliárd forint jutott, azaz nem követezett be jelentős nominális növekedés. Öt évvel orábban, 2009 decemberében az élelmiszerre, az italok és a dohánytermékek együttes számlája 355 milliárd forint volt, ami 11,44 milliárdos napi átlagforgalomnak felel meg. Ehhez képest a tavaly decemberi forgalom 13 százalékos többletet jelent.

 A kiskereskedelmi forgalom növekedése ötéves távlatban nem tartott lépést a nettó bérek emelkedésével. 2009 utósoló negydévében ugyanis a nettó átlagkereset közel 136 ezer forint volt, míg a múlt év azonos időszakában 158 ezer forintot tett ki, azaz 25 százalékos emelkedésről van szó. A különbséget részben az magyarázza, hogy a fizetésben jelentkező többlet másra kell, például a devizahitelek megemelkedett törlesztőrészletére. (Az egyszerűség kedvéért csak a nominális számokkal kaluláltunk, az infláció és a családi adókedvezmény hatása nem szerepel az adatokban.) 

Hol vegyünk tejet?

A tejek akciós ára 179 forinttól indul, de 3,5 százalékos is alig több mint 200 forintért is a kosárba kerülhet. 

A magyar piacon 2013-ban 43 százalékkal csökkent a tejtermékek importja éves szinten, a külföldiek helyét a hazai termékek foglalták el – mondta csütörtökön Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tejágazatról tatott sajtótájékoztatóján. 

A Mindenár.hu a miniszteri nyilatkozat apropóján összeállítást készített a boltláncok heti akciós tejkínálata alapján.

Az Auchanban 179 forint a 1,5 százalékos tartós (UHT) tej. A Tesco 1,5 százalékos friss tejet 199 forintért adja.

A tartalmasabb tejek közül 2,8 százalékos saját márkás UHT tejet a Spar 209 forintért hirdeti, a Penny pedig 205 forintot kér a 3,5 százalékos tejért, ami kedvező, mivel a 3,5 százalékos tejek ára jellemzően 220-300 forint között szóródik. A márkás tejek között van a Mizo 2,8 százalékos terméke is, amely a Tescóban 229, a CBA-kban 239 forintba kerül. Ugyanez a márka laktózmentes tejei is megtalálhatóak az akciós kínálatban, a Tescóban litere 329, az Auchanban pedig 339 forint.

A tejvásárláshoz a Mindenár.hu egy korábbi posztban idézett szakértői tanácsokat, amelyek szerint a százalékban kifejezett zsírtartalom lényegében azt jelenti, hogy például a legáltalánosabban vásárolt 2,8-as tej 100 grammjában 2,8 gramm tejzsír található. Fontos tudnunk, hogy a tej vitamintartalmának jelentős része zsírban oldódó anyag, ennek következtében a vitaminok főként a tejszínben vannak jelen. Ha tej zsírtartalmát elvesszük, akkor például az 1,5 százalékos tejben a vitamintartalom számottevően kisebb lesz, mint a zsírosabb tejekben. Nem is beszélve a 0,1 százalékos tejről, amelynek vitamintartalma elhanyagolhatóan csekély.

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Búcsúzik a bizarr nevű ételalkatrész

Keddtől, azaz február 18-tól hatályos az élelmiszerekben található, a szakemberek szerint komoly egészségkárosító hatású, úgynevezett transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Ennek értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Az Európai Unióban Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét. A téma miatt margarinárkörképpel is jelentkező Mindenár.hu arra kereste a választ, hogy mik azok a transzzsírsavak, miért is veszélyesek az egészségre és miben változnak a jövőben az élelmiszerek. Kérdéseinkre a Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa válaszolt.

A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent rendelet szerint a jogszabály azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra vonatkozik, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

A rendelet 12 hónapos türelmi időt enged meg azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak, a gyártóknak és forgalmazóknak tehát egy évük van arra, hogy eladják a raktárkészletüket.

Mik is azok a transzzsírsavak?

“Az élelmiszerekben lévő zsírtartalom nem egyféle anyag, hanem sok zsírsav keveréke. Ez mindig az alapanyag függvénye és az adott növényre vagy állatra jellemző” – mondta a Mindenár.hu-nak Bakos Mária, a Wessling élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Ezek a zsírsavak tehát többfélék is lehetnek, ha például megnézünk egy részletesebb tápértéktáblázatot, a zsírérték alatt több adat is szerepelhet. Ez szabályosan úgy néz ki, hogy a zsírtartalom megjelölés alatt szerepel a telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya.

Kilók, árak, margarinok

A Mindenár.hu friss árkörképében a transzzsírvakkal összefüggésben gyakran emlegetett margarinok szerepelnek. A héten majdnem az összes boltlánc tett az akciós kínálatába margarint különböző márkájúakat eltérő árakon. A kevésbé ismert márkák és a boltok saját márkás termékeinek kilós ára 260 forinttól indul. Az Aldi félkilós tégelyben árult – alacsony (25 százalék) zsírtartalmú – margarinja 129 forintba kerül, a CBA saját, negyedkilós kockamargarinjáért 115 forintot kér. A Rama félkilós téglája 399 forint az Auchanban, de ehhez legalább két darabot kell venni, így a kilós ár 758 forit lesz. Emellett szerepel a kínálatban Delma félkilós tégelyes változata, amely 329 forintba kerül. A szintén tégelyes Rama és Flora több versenyzővel van jelen, a kiló áruk 998-1996 forint között szóródik.    

A transzzsírsavak ez utóbbi kategóriába, vagyis a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Nagyrészük az élelmiszerek feldolgozása következtében keletkezik úgy, hogy a szobahőmérsékleten hígan folyó növényi olajat hidrogénezéssel szilárd halmazállapotúvá alakítják. Így az ipar könnyebben fel tudja használni különféle élelmiszerek összetevőjeként. Ezek a zsírsavak feldolgozás után már nem távolíthatóak el az élelmiszerből, értékük csökkenését csak a technológia átalakításával, vagy az alapanyag cseréjével lehet elérni. (A transzzsírsavak természetéről, viselkedéséről, a részletes jogi szabályozásról részletesen itt olvashat.) 

Milyen veszélyt jelentenek a transzzsírsavak az emberi szervezetre?

Általános szakértői vélekedés, hogy a transzzsírsav minden más zsírnál komolyabb veszélyt jelent az egészségre, meszesedést , szív- és érrendszeri betegségeket okoz.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány még 2008-ban kiadott közleménye szerint emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint, a trigliceridszintet és csökkenti a védő HDL-t. A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6), destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz.

Megdöbbentő adat, hogy a transzzsírsav-fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. Az alapítvány munkatársai szerint Magyarországon évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az ipari feldolgozás folyamán keletkezett transzzsírsavakat teljesen száműzni lehetne. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-főorvosa a rendelettel kapcsolatos tavalyi, december 20-i sajtótájékoztatón elmondta, az intézet 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát.

Nyolcszázhúsz élelmiszerben vizsgálták a szóban forgó zsír mennyiségét, és a vizsgált termékek egyötödénél jóval magasabb volt a transzzsírsav a megengedettnél. Jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték – írta akkor az MTI.

Mi változik a rendelet értelmében? Mostantól már nem kell tartanunk a transzzsírsavaktól?

A termékek megjelenítése tekintetében – címkén, jelölésen – nem változik semmi, hiszen eddig sem kellett feltüntetni a transzzsírsavak arányát. Arra sem kell számítani, hogy a forgalmazók a jobb eladhatóság céljából ráírják a termékükre, hogy az már transzzsírsav-mentes, a törvény ezt ugyanis nem teszi számukra lehetővé – mondta Bakos Mária, aki a Wessling jelölési, címkeellenőrzési területének hazai és nemzetközi szakértője is.

Ha a címkén szerepel, hogy a termék hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, és ez az összetevők felsorolásában elől szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb –, nagy valószínűséggel számíthatunk rá, hogy tartalmaz transzzsírsavakat – tette hozzá a szakember. Az élelmiszerek összetétele, tartalma azonban jócskán megváltozik, hiszen a transzzsírsavak mostantól nem lehetnek a megengedett szint felett.

„A boltok és kereskedők polcairól lassan eltűnnek a rendeletnek nem megfelelő termékek, így a kapcsolódó szolgáltatásokban is átgyűrűződik a kedvező hatás. Gondoljunk a vendéglátó és közétkeztető helyekre, ahol nagy mennyiségben használtak fel transzzsírsavat tartalmazó termékeket, rengeteg fogyasztóhoz közvetítve azokat. Így hamarosan remélhetőleg azok is biztonságban érezhetik magukat, akik ugyan tudatosan és odafigyelve vásárolnak, ám napközben nem az otthonról hozott ételeket fogyasztják” – mondta Bakos Mária, kiemelve, hogy a fogyasztók maximális biztonsága érdekében a hatóság rendszeresen végez ellenőrzéseket, viszont a gyártóknak, forgalmazóknak is elemi érdekük, hogy folyamatosan vizsgáltassák termékeiket. 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Húsz százalékkal eltérnek a Túró Rudi-árak

A héten több áruházlánc is árulja a Túró Rudi 8 szeletes csomagját. A legolcsóbb ajánlat 449 forint, de máshol 20 százalékkal drágább ugyanaz. 

A most futó akciós hét egyik legérdekesebb szereplője a Pöttyös Túró Rudi, amelynek 6 plusz 2 darabos (összesen 240 grammos) kiszerelése mindjárt négy áruházláncban kapható.

Azonban az akciós árak közel sem azonosak, és itt most nem néhány forintról van szó. A legolcsóbb csomag 449 forintért kapható, a legmagasabb ár pedig 545 forint – derül ki a Mindenár.hu friss válogatásából. 

Forrás: Origo

Az Aldi kezdi a sort, ahol 449 forintot kérnek a 8 darab 30 grammos édességért, ami kilós áron 1900 forint alatti összeget jelent. Ez az ár kedvezőnek mondható a szóban forgó Rudik kilós ára jellemzően 2-2,5 ezer forint között szóródik. 

A következő versenyző a Reál, ahol 499 forintért kapható a termék, itt a kilós ár 2079 forintra jön ki. A Tesco és a Spar lényegében azonos áron, előbbi 542, utóbbi 545 forintért adja a Rudikat, így a kilós ár 2258-2270 forintot tesz ki. Az említett négy boltlánc azonos terméket kínál a vásárlóknak, míg az Auchan egy másik, de hasonló termékkel száll harcba: a Piros Kockás nevű – darabonként 30 grammos – túródesszert hatos csomagját 359 forintért adja, így kilós ár 1994 forintra jön ki. A CBA-ban a Milli terméke kapható 55 forintért, ami 1833 forintos kilós árat jelent. 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Trükkösen tört utat a boltokba az alacsony sertésáfa

Bár a  sertéshús áfájának csökkentése a boltban kapható termékek többségénél nem látszik, ám van egy megoldás, amellyel mégis. Egyszerűen fél sertést kell árulni, akkor érvényes az alacsonyabb áfakulcs. Több boltlánc már lépett is. 

A Metro január 2-tól, a CBA a múlt héten, az Auchan pedig ezen a héten bővítette kínálatát egy nem mindennapos termékkel, mégpedig a fél sertéssel.

Bár a fél sertést hazavinni és otthon vele dolgozni macerásabb, mint, ha a húspultokban kapható tarját vagy lapockát választaná a vásárló, a lépés nem véletlen, az ár ugyanis mindenképpen a fél sertés mellett szól.  

A fél sertésre ugyanis ma már nem a többi sertéstermékre vonatkozó 27 százalékos áfa, hanem a januártól 5 százalékra csökkentett kulcs vonatkozik.

A bolti félsertésárak két láncban lényegében azonosak: a CBA a múlt héten 649 forintért adta a fél sertés kilóját, az Auchan péntektől 648 forintért kínálja. A Metro-áruházakban pedig 786 forint a bruttó ár.

Cikkünk megjelenése után a Metro áruházlánc jelezte, hogy náluk azért magasabb az ár, mert szalonna nélküli, úgynevezett “lehúzott” fél sertést árusítanak “fej nélkül, lábbal”. Ezzel szemben a másik két lánc bőrös fél sertést kínál, fejjel, lábbal. A Metro egyúttal közölte, péntektől 641 forintért adja a fél sertést, azaz ott lesz a legolcsóbb. (A hibáért elnézést kérünk.) Az említett árak nettóban 609-749 forint között szóródnak, vagyis a 27 százalékos áfával a bruttó ár 773-951 forint lenne.

Azt, hogy a félsertés árusítása nem a mindennapi menetrend része jelzi, hogy az Auchanokban és a Metrókban is csak megrendelésre hoznak fél sertést.

Út az 5 százalékig

A parlament egyébként tavaly ősszel fogadta el az 5 százalékos sertésáfáról szóló módosítást, amely lényegében azt mondta ki, hogy azt, hogy a termelők és a vágóhidak számíthatnak fel 5 százalékot az élő és a fél sertések után. Ez tehát nem eredményezte automatikusan a bolti sertéstermékek árának csökkenését, mert azokra ugyanúgy a nettó árra 27 százalékos áfát kell felszámítani.

Az 5 százalékos sertésáfa bevezetését a kormány az áfacsalások, számla nélküli értékesítés visszaszorítása miatt szorgalmazta. (A 27 százalékos áfánál nagy a csalással elérhető haszon, 5 százalékosnál már kevésbé, és a lebukással sokat kockáztat a termelő és a vágóhíd.) 

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Összecsaptak a csokik

Elbúcsúzott a drága liszt

A Penny betört a belvárosba

Figyelje a csokikat, a felét megspórolhatja!

Mangalica-e a mangalica?

Mármint a hús, amelyet a boltban megveszünk. A hétvégén esedékes budapesti mangalicafesztivál ad aktualitást a kérdésnek, amely nem csak azért fontos, mert – mint cikkünkből kiderül – a jelenleg érvényes jogi szabályozás megengedi, hogy a mangalica megnevezést viselő húskészítmények teljes hústartalmának csak 70 százaléka származzon mangalicából, hanem azért is, mert ezt a prémiumterméket előszeretettel hamisítják, az esetek többségében érzékszervi és hagyományos vizsgálatokkal alig észlelhető módon. Kérdések, válaszok a mangalicatémáról a Wessling Hungary Kft. vizsgálólaboratórium szakértőinek segítségével a Mindenár.hu-n.

Hány százalékban kell mangalicahúst tartalmaznia egy húskészítménynek ahhoz, hogy mangalicának lehessen nevezni? 

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy termék teljes hústartalmának legalább 70 százaléka annak az állatnak a húsából kell származzon, amelyet a megnevezésben megjelenítettek – mondja Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. Élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Természetesen azt is fel kell tüntetni, hogy a hústartalom fennmaradó 30 százaléka milyen állatfajból származik. Az egyes húskészítmények hústartalmának jelölése kötelező, így a fogyasztó tájékozódhat arról, hogy a termék mangalicahúson kívül milyen más eredetű húst tartalmaz, vagy 100 százalékban mangalicahúsból készítették-e, mert azért erre is van példa. A különböző mangalicatartalom miatt érdemes a termékinformációkat a vásárlás előtt tüzetesen átolvasni.

Az olyan különleges termékeknél, mint a mangalica, miért engedik meg még ezt a hetven százalékot is?

Erre nem lehet biztos választ adni. Indokolhatja például technológiai probléma. A mangalicahús más tulajdonságokkal rendelkezik, zsír-, fehérje- víztartalma tekintetében, mint a házi sertés. Ezért bizonyos technológiai folyamat során nem kapnánk azt a terméket, amit a fogyasztó megszokott. A másik ok lehet, hogy a 100 százalékos mangalicatermékek rendkívül drágák lennének, azt csak egy szűk kör tudná megfizetni.

Hamisítják a mangalicát? És ha igen, hogyan?

A nyers, darabolt húsok esetében nem valószínű, hogy keverik a hússzeleteket, ugyanis a mangalica húsának jellegzetes a színe, rajzolata, állaga, igaz, erre egy átlagos vásárló szeme nem „áll rá”. Az esetleg elképzelhető, hogy egész egyszerűen más – döntően házi sertés – húst raknak a csomagolásba, amelyre a mangalicás címkét teszik, de hogy egyik szelet ilyen, a másik olyan legyen, az szinte kizárható. A darált hús esetében viszont a hamisítás sokkal könnyebben kivitelezhető, hiszen ott már roncsolták a rostszerkezetet. Ennél már csak a különböző húskészítményeket egyszerűbb hamisítani. Ezeket füstölik, főzik, paprikával keverik, fűszerezik – még a tapasztalt bírálóknak is igen nehéz dolguk van a hamisítás megállapításakor – mondta el Fenyvesiné Bakos Mária.

Mit tehet a fogyasztó? Hogyan védekezzünk a hamisítás ellen?

A vevő kezében kevés eszköz van, kimondható, hogy teljes egészében ki van szolgáltatva egy esetleges hamisításnak. Sok áruházban a húspultoknál elhelyezett speciális fényű fényforrások kívánatos, vöröses-mélybordó, színűvé varázsolják a gyakran sápadt húsokat, ebben a világításban ráadásul nagyon nehéz észrevenni a különbséget a mangalicahús és az átlagos sertéshús között – ezt már Szigeti Tamás a Wessling üzletfejlesztési igazgatója mondta, egyúttal kiemelte, hogy a hamisítások kiszűrésében a hatóságnak kulcsszerepe van! A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) szakértői rendszeresen és rutinszerűen, nagy szakértelemmel és szigorúsággal végzik az ellenőrzéseket, a nyomon követést. Az őshonos állatfajok esetében ugyanis a gyártónak a szükséges papírokkal igazolnia kell az eredetet, a hatóságban azért mindenképpen bízhat a fogyasztó.

Ha érzékszervekkel nem, akkor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a hamisítást?

Vannak olyan hagyományos laboratóriumi módszerek, amelyek alapján meg lehet határozni például egy hús zsírfehérje-arányát, ám teljes bizonyossággal ez  alapján sem lehet megállapítani annak eredetét.
Micsinai Adrienn, a Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a Mangfood-projekt során találtak egy olyan génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. A mangalicákat az egyéb sertésektől így sikerült genetikai alapokon elkülöníteni. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalicatartalom mellé. Az új diagnosztikai módszer segítségével a mangalicatermékek nyomon követhetőek és azonosíthatóak, a termékhamisítás felderíthető, megvalósítható az áruk élelmiszerjogi hátterének tisztázása, védelme. A jövőben pedig egy mangalica DNS- és szövetadatbankot lehet létrehozni a fajta fenntartásának és kiváló minőségű készítmények előállításának biztosítására. (A diagnosztikai módszerről itt olvashat részletesen.)

Ha tetszett ez a poszt, vagy a többi bejegyzés, akkor kövesse a Mindenár.hu-t a Facebookon!

Korábbi bejegyzések (az adott posztban szereplő árinformációk az adott hétre – időszakra – vonatkoznak, azóta jellemzően nem érvényesek):

Melyik tej üres? – tejiránytű a vásárláshoz

Felsorakoztak a tejfölök – spórolni is lehet velük

A boltláncok rangsora: mennyi bevétel termel egy dolgozó?

Mikor kerüljük el a boltokat?

Összecsaptak a csokik

Elbúcsúzott a drága liszt

A Penny betört a belvárosba

Figyelje a csokikat, a felét megspórolhatja!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!